Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
335.17
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
A Wall in Berlin and reference to 3 October Day of German Unity
Nyitókép: Stadtratte/Getty Images

Az újraegyesítés 35. évfordulóját ünnepli Németország, de a lakosság hangulata nem éppen ünnepi

Rendkívüli évfordulóra emlékezik Németország október 3-án: harmincöt évvel ezelőtt, alig fél évvel az egykori NDK-ban tartott első szabad választások után deklarálták a két német állam újraegyesítését. Az akkori ünnepi hangulat, az összetartozás mámora azonban mára szinte a semmibe veszett.

Az évforduló előtt elhangzott üzenetében az államfő, Frank-Walter Steinmeier mind a keleti, mind a nyugati országrész lakóit a demokrácia védelmére szólította fel. Az elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a politikai centrumnak egyre kevesebb támogatója van nemcsak az ország keleti észén, azaz az egykor az NDK-hoz tartozó tartományokban, hanem a nyugati országrészben is.

„Ne hagyjuk, hogy demokráciánk további károkat szenvedjen” – idézték a beszámolók Frank-Walter Steinmeiert. Az elnök utalt arra, hogy míg 35 évvel ezelőtt az egyesülés túláradó hangulata jellemezte az országot, ma ma egyre többen aggódnak. Az évforduló alkalmából arra szólította fel a lakosságot, hogy az ünnepen az elmúlt 35 évben elért eredményekre emlékezzen. „Az egyesült Németország erős és megbecsült partner a világon” – hangsúlyozta az államfő.

Hasonló hangulatot tükrözött az a jelentés is, amelyet az évfordulóhoz időzítve a keleti tartományokért felelős kormánybiztos, Elisabeth Kaiser mutatott be. „Nem magától értetődő, hogy ma egy békés, újraegyesített, demokratikus országban élünk. Különösen a mai időkben mindezt nem szabad ezt elfelejtenünk” – hangsúlyozta az egykori NDK-ban született biztos.

A legfrissebb, az évfordulóhoz időzített felmérések ugyanakkor arra utaltak, hogy a lakosság nagyobb része egyre inkább elfelejti ezt. A YouGov közvélemény-kutató intézet több mint kétezres, az egész országra kiterjesztett felmérése szerint a megkérdezettek 30 százaléka vélekedett úgy, hogy a kelet- és nyugatnémetek között több az elválasztó, mint az egyesítő tényező. Mindössze 16 százalékuk volt azon a véleményen, hogy a közös vonások felülmúlják a különbségeket. A felmérés szerint 40 százalék egyensúlyról beszélt, míg 13 százalék bizonytalan volt.

A YouGov szerint ugyanakkor

a megkérdezett keletnémetek 43 százaléka mondta azt, hogy a kelet- és nyugatnémeteket több választja el, mint amennyit egyesíti.

Egy, a felméréshez időzített interjúban a kormánybiztos úgy vélte, hogy a fő okot mindebben az életkörülmények különbözősége jelenti. Ennek kapcsán mindenekelőtt az eltérő vagyoni helyzetet és ehhez kapcsolódóan az eltérő munkabéreket említette.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) tanulmánya szerint a keletnémet tartományok 1990-hez képest jelentős mértékben felzárkóztak ugyan, de nem teljesen. A keleti tartományokban a vállalatok termelékenysége jelenleg a nyugati szint körülbelül 90 százaléka a DIW jelentése szerint.

Az elemzések ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a két országrészt 35 évvel az újraegyesítés után nemcsak a munkanélküliségi ráta nagysága különbözteti meg, de többek között a politikai pártok támogatottsága is. Erre utal a radikális jobboldali AfD szárnyalása a keleti tartományokban. Noha az AfD a nyugati tartományokban is egyre népszerűbb, a kelet-németországi adatok szerint a párt támogatottsága az egykori NDK-ban mintegy 20 százalékkal magasabb, mint a nyugati tartományokban. Mindkét országrészben ugyanakkor a kereszténydemokrata CDU van a második helyen, megelőzve a korábbi támogatottságát gyors ütemben veszítő szociáldemokrata SPD-t is.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×