Infostart.hu
eur:
384.93
usd:
329.77
bux:
116080.02
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
A Wall in Berlin and reference to 3 October Day of German Unity
Nyitókép: Stadtratte/Getty Images

Az újraegyesítés 35. évfordulóját ünnepli Németország, de a lakosság hangulata nem éppen ünnepi

Rendkívüli évfordulóra emlékezik Németország október 3-án: harmincöt évvel ezelőtt, alig fél évvel az egykori NDK-ban tartott első szabad választások után deklarálták a két német állam újraegyesítését. Az akkori ünnepi hangulat, az összetartozás mámora azonban mára szinte a semmibe veszett.

Az évforduló előtt elhangzott üzenetében az államfő, Frank-Walter Steinmeier mind a keleti, mind a nyugati országrész lakóit a demokrácia védelmére szólította fel. Az elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a politikai centrumnak egyre kevesebb támogatója van nemcsak az ország keleti észén, azaz az egykor az NDK-hoz tartozó tartományokban, hanem a nyugati országrészben is.

„Ne hagyjuk, hogy demokráciánk további károkat szenvedjen” – idézték a beszámolók Frank-Walter Steinmeiert. Az elnök utalt arra, hogy míg 35 évvel ezelőtt az egyesülés túláradó hangulata jellemezte az országot, ma ma egyre többen aggódnak. Az évforduló alkalmából arra szólította fel a lakosságot, hogy az ünnepen az elmúlt 35 évben elért eredményekre emlékezzen. „Az egyesült Németország erős és megbecsült partner a világon” – hangsúlyozta az államfő.

Hasonló hangulatot tükrözött az a jelentés is, amelyet az évfordulóhoz időzítve a keleti tartományokért felelős kormánybiztos, Elisabeth Kaiser mutatott be. „Nem magától értetődő, hogy ma egy békés, újraegyesített, demokratikus országban élünk. Különösen a mai időkben mindezt nem szabad ezt elfelejtenünk” – hangsúlyozta az egykori NDK-ban született biztos.

A legfrissebb, az évfordulóhoz időzített felmérések ugyanakkor arra utaltak, hogy a lakosság nagyobb része egyre inkább elfelejti ezt. A YouGov közvélemény-kutató intézet több mint kétezres, az egész országra kiterjesztett felmérése szerint a megkérdezettek 30 százaléka vélekedett úgy, hogy a kelet- és nyugatnémetek között több az elválasztó, mint az egyesítő tényező. Mindössze 16 százalékuk volt azon a véleményen, hogy a közös vonások felülmúlják a különbségeket. A felmérés szerint 40 százalék egyensúlyról beszélt, míg 13 százalék bizonytalan volt.

A YouGov szerint ugyanakkor

a megkérdezett keletnémetek 43 százaléka mondta azt, hogy a kelet- és nyugatnémeteket több választja el, mint amennyit egyesíti.

Egy, a felméréshez időzített interjúban a kormánybiztos úgy vélte, hogy a fő okot mindebben az életkörülmények különbözősége jelenti. Ennek kapcsán mindenekelőtt az eltérő vagyoni helyzetet és ehhez kapcsolódóan az eltérő munkabéreket említette.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) tanulmánya szerint a keletnémet tartományok 1990-hez képest jelentős mértékben felzárkóztak ugyan, de nem teljesen. A keleti tartományokban a vállalatok termelékenysége jelenleg a nyugati szint körülbelül 90 százaléka a DIW jelentése szerint.

Az elemzések ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a két országrészt 35 évvel az újraegyesítés után nemcsak a munkanélküliségi ráta nagysága különbözteti meg, de többek között a politikai pártok támogatottsága is. Erre utal a radikális jobboldali AfD szárnyalása a keleti tartományokban. Noha az AfD a nyugati tartományokban is egyre népszerűbb, a kelet-németországi adatok szerint a párt támogatottsága az egykori NDK-ban mintegy 20 százalékkal magasabb, mint a nyugati tartományokban. Mindkét országrészben ugyanakkor a kereszténydemokrata CDU van a második helyen, megelőzve a korábbi támogatottságát gyors ütemben veszítő szociáldemokrata SPD-t is.

Címlapról ajánljuk
Nagy István az Arénában: az európai mezőgazdaság végét jelentheti a Mercosur-egyezmény

Nagy István az Arénában: az európai mezőgazdaság végét jelentheti a Mercosur-egyezmény

Az olaszok engedményt kaptak a sajt- és borexportjukra, ezért várhatóan hamarosan meglesz a többség az unióban a dél-amerikai országokkal kötendő Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás aláírásához, amely a legrosszabb esetben az európai mezőgazdaság végét jelentheti. Erről a magyar agrárminiszter beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, miután hazatért egy brüsszeli tanácskozásról.

Ki hol takarítsa a havat? Hosszú távon maradhatnak az árrésstopok – Kormányinfó

Mukics Dániel katasztrófavédelmi szóvivő is a csütörtöki Kormányinfó vendége volt. Rajta kívül Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tájékoztatta a nyilvánosságot. Számos kérdés irányult a hóhelyzet kezelésére, illetve a hideggel kapcsolatos teendőkre, de Magyar Péter, az ukrajnai EU-integráció ügye és Vitályos Eszter facebookos hókotrója is számot tartott újságírói érdeklődésre.
"Akár rá is lőhetnének" az oroszok az amerikaiakra, elhangzott egy dátum a békével kapcsolatban - Háborús híreink csütörtökön

"Akár rá is lőhetnének" az oroszok az amerikaiakra, elhangzott egy dátum a békével kapcsolatban - Háborús híreink csütörtökön

Tovább robog az orosz-ukrán-amerikai kommunikációs hadviselés: Trump szerint Ukrajna neki köszönheti, hogy még egyáltalán létezik, Kijev abban bízik, hogy június 30-ig véget érnek a harcok, Moszkva pedig belengette hogy "akár rá is lőhet az amerikaiakra", miután az amerikai hatóságok lefoglaltak egy orosz tankerhajót. Az orosz csapatok a donyecki mellett egyre nagyobb figyelmet szentelnek a zaporizzsjai frontnak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×