Egy nappal a Merz-kormány május 6-i hivatalba lépése után Alexander Dobrindtnak jutott az a feladat, hogy ismertesse a határok lezárásáról szóló, a menekültek beáramlását korlátozó tervét. Noha a szomszédok, főleg Lengyelország részéről az intézkedés tiltakozást, sőt ellenlépéseket váltott ki, korábbi adatok szerint az elmúlt öt hónapban csaknem kétezerrel csökkent az érkező száma.

Dobrindt következő javaslata az illegális menekültek kitoloncolásának felgyorsítását célozta, beleértve az ebből a szempontból eddig tabunak számító Szíriát és Afganisztánt is. A szír migránsok esetében az Aszad-rezsim bukása után némileg könnyebbé tette a helyzetet, a 2021-ben hatalomra került afganisztáni tálib rezsim azonban mindeddig megközelíthetetlennek számított. A belügyminiszter ugyanakkor ezen is változtatni kívánt, hangoztatva, hogy tárgyalások útján kívánja a tálibokat is „jobb belátásra” bírni.

A német belügyminiszter most ismét új javaslattal állt elő: azt indítványozza, hogy európai partnerekkel együttműködve a származási országok közelében befogadási központokat hozzanak létre. Erről részletesen egyeztetni kíván több kollégájával, mindenekelőtt a francia és az olasz külügyminiszterrel azon a találkozón, amelyre szombaton Münchenben kerül sor. Noha az egyeztetésre várják az Európai Unió menekültügyi biztosát is, a bajor politikus azt hangoztatta, hogy szűkebb összefogásról lenne szó, és nem kíván csak az unióra támaszkodni.

A München Merkurnak adott interjúban a német kormányban a kisebbik keresztény pártot, a bajor CSU-t képviselő Dobrindt azt is hangoztatta, hogy nem csupán a kitoloncolásra ítélt bűnözők kerülnének a befogadási pontokra, hanem mindazok, akik menedékjogra nem „érdemesültek”. A központokat az elképzelései szerint a lehető legközelebb kell telepíteni a származási országokhoz, és ott fogadnák be azokat az Európában elutasított menekülteket, akiket nem lehet visszaküldeni hazájukba.

„A mérce az lesz, hogy akik integrálódtak, akik dolgoznak, esélyük van Németországban maradni. Mindenki más számára érvényesíteni akarjuk az ország elhagyásának kötelezettségét” – jelentette ki.

Dobrindt bejelentette, hogy a menedékkérők számára nagymértékben enyhítik a munkavállalási tilalmakat. „Ha valaki még menekültügyi eljárás alatt áll, három hónap után lehetővé kell tenni számára, hogy dolgozzon. Így bizonyíthatja, hogy részt akar venni a munka világában és integrálódni kíván társadalmunkba” – fogalmazott a német belügyminiszter.