Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Mentők dolgoznak a helyszínen, miután kisiklott egy siklóvasút egyik kocsija a portugál főváros, Lisszabon belvárosában 2025. szeptember 3-án. Három ember életét vesztette, legalább huszan megsérültek.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Miguel A. Lopes

Lisszaboni siklótragédia: a fékezők megdöbbentő részleteket árultak el

Fogalmuk sem volt a siklóvasút fékezőinek, mit kell tenni, ha elszakad a kábel. „Sosem tenném rá föl a lábam még egyszer” – nyilatkozta a két fékező, akik beperelték a cégüket a 140 éves lisszaboni siklóvasút katasztrófája után.

Nyilatkozott a lisszaboni siklóvasút két fékezője, akik beperelték a céget. Most megdöbbentő részleteket mondtak el arról, hogy véleményük szerint mennyi hiányosság volt a siklónál. Az Index összefoglalója szerint azt állítják, hogy nem tanították meg nekik, mit kell csinálni kábelszakadás esetén, és szerintük a Carris közlekedési vállalat nem végezte el a rendszeres karbantartást.

Szeptember 3-án 16 ember halt meg, mert kábelszakadás miatt kisiklott a lisszaboni siklóvasút egyik kocsija, Kiderült, hogy a rendszer régóta súlyos hiányosságokkal működött , ezért a Carris közlekedési vállalatnál dolgozó két fékező beperelte a céget. Az egyikük még a Carris alkalmazottja, a másik már otthagyta a céget.

„Nem tudtuk, hogy időzített bombán ülünk” – mondta az egyikük, aki azt állítja, soha nem mondták el nekik, mi a teendő, ha elszakad a kábel a két kocsi valamelyikénél.

A másik fékező szerint a képzésen azt mondták nekik, azért nem kell tudniuk, mi van, ha elszakad a kábel, „mert ez soha nem fog megtörténni”. A két dolgozó szerint a siklóvasút karbantartása sem volt megfelelő, de a Carris közlekedési vállalat tagadja a vádakat. De a két fékező már nem hisz a rendszer biztonságában, egyikük azt mondta, be sem teszi oda többé a lábát.

Nem az Elevador da Glória az egyetlen siklóvasút Lisszabonban, a Lavra szinte teljesen azonos rendszerrel működik, ezért az interjút adó dolgozók elmondták, hogy ezek után nem szállnának fel arra sem.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×