Infostart.hu
eur:
387.57
usd:
329.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Kezdeményezése (ANO) mozgalom elnöke a Patrióták Európáért pártcsalád nagygyűlésén a franciaországi Mormant-sur-Vernissonban 2025. június 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Sadak Souici

Tarolni fog Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese

Két héttel a cseh képviselőházi választások előtt az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) vezeti a pártok népszerűségi listáját. A második helyen a kormánykoalíció három pártját tömörítő Spolu (Együtt) áll.

Mindkét tömörülés mérsékelten gyengült az utóbbi héten, míg a harmadik helyen álló Polgármesterek és Függetlenek (STAN) kormánykoalíciós párt megerősödve feljött a harmadik helyre - derül ki STEM ügynökség országos felméréséből, amelynek eredményét vasárnap hozta nyilvánosságra CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió.

Amennyiben most tartanák a választásokat, az Andrej Babis volt kormányfő vezette

ANO megszerezné a szavazatok 30,5 százalékát, a hárompárti (Polgári Demokratikus Párt, a kereszténydemokrata KDU, TOP 09) 19,5 százalékot kapna,

míg a harmadik STAN-ra 12,2 százalék szavazna. Az ANO a múlt héthez viszonyítva 0,4 százalékot, a Spolu 0,7 százalékot gyengült, a STAN pedig 2,2 százalékot erősödött.

A negyedik helyen az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) áll 12 százalékkal, amelyet a Cseh Kalózpárt követ 9,3 százalékkal. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt még a kommunisták vezette Stacilo! (Elég volt!) és a Motoristák párt lépnék át 7,7 illetve 5,7 százalékkal.

Mandátumokra átszámítva ez a 200 tagú alsóházban 68 képviselői helyet jelentene az ANO számára, míg a Spolu 41, a STAN és az SPD 24-24, a Kalózok 19, a Stacilo! 15, a Motoristák pedig kilenc mandátumot szereznének.

A felmérést a STEM augusztus 28-a és szeptember 16-a között készítette több mint 1500 személy megkérdezésével.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×