Infostart.hu
eur:
360.36
usd:
309.39
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A kétnapos látogatáson Indiában tartózkodó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Narendra Modi indiai miniszterelnök kezet fog a megbeszélésüket követő sajtóértekezleten a miniszterelnökség újdelhi állami vendégházában 2025. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Haris Tjagi

Az EU újfajta viszonyt kezd Indiával a vámháborúk idején

Az Európai Unió és India kapcsolatainak elmélyítéséről fogadott el új stratégiát az Európai Bizottság – jelentette be Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerdán Brüsszelben. India nyitása összefügghet az amerikai vámháborúval és Donald Trump nyomásgyakorlásával az orosz kőolaj ügyében.

India és Európa a kereskedelem, a technológia, a biztonság- és védelempolitika, valamint a klímavédelem területén kívánják bővíteni együttműködésüket az új stratégia keretében.

Kallas a partnerség pillérei között említette a szabadkereskedelmi egyezményt, a beruházásvédelmi megállapodást és egy átfogó légiközlekedési egyezményt. Kiemelte, hogy a biztonság- és védelempolitika szintén kulcsfontosságú eleme a kapcsolatnak, amelynek részeként a tengeri biztonság, a terrorizmus elleni fellépés és a kiberbiztonság terén is szorosabb együttműködésre törekszenek.

A legnagyobb demokrácia és leggyorsabban növekvő gazdaság

Kallas hangsúlyozta: India az EU egyik legfontosabb partnere, mivel az unióval együtt a világ népességének és gazdasági teljesítményének egynegyedét adja, emellett a legnagyobb demokrácia és a leggyorsabban növekvő gazdaság a világon. Mint mondta, a szorosabb együttműködés elengedhetetlen a gazdasági biztonság erősítése és az ellátási láncok diverzifikálása szempontjából.

Vita van az orosz kőolajról, menetrend csak a jövő évi EU–India csúcson

Hozzátette: bár a stratégia elfogadásáról döntés született, vannak vitás kérdések is, így például India részvétele orosz hadgyakorlatokon és az orosz kőolaj vásárlása akadályozza a kapcsolatok további elmélyítését. „Partnerségünk nem csupán a kereskedelemről szól, hanem a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelméről is” – fogalmazott. A cél, hogy a felek a 2026 elején esedékes EU-India csúcstalálkozón közös menetrendet fogadjanak el.

Maros Sefcovic, a testület alelnöke szerint az Indiával való szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséhez még további erőfeszítések szükségesek. Mint mondta, egy átfogó, kereskedelmileg jelentős EU-India szabadkereskedelmi megállapodás „hatalmas potenciált szabadíthat fel”, mivel mind a vám-, mind a nem vámjellegű akadályokat csökkentené, erősítené az ellátási láncokat és hozzájárulna a szabályokon alapuló nyitott világgazdaság védelméhez.

120 milliárd euró az éves kereskedelem

Hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben 90 százalékkal nőtt az EU és India közötti kereskedelem, amely 2024-ben elérte a 120 milliárd eurót. „Az Európai Unió India legnagyobb kereskedelmi partnere, megelőzve az Egyesült Államokat és Kínát” – mondta.

Tájékoztatása szerint több mint hatezer európai vállalat működik Indiában, melyek kétmillió embert foglalkoztatnak közvetlenül, és további hatmillió munkahelyet támogatnak közvetve. Az uniós beruházások öt év alatt csaknem a duplájára, 140 milliárd euróra nőttek, így az Európai Unió India egyik legnagyobb befektetője.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×