Bombatámadást hajtott végre a Hamász egyik vezetője ellen az izraeli hadsereg Dohában, Katar fővárosában. A zsidó állam teljes felelősséget vállalt az akcióért, amely egyébként sikertelen volt, mert a palesztin terrorszervezet irányítója nem halt meg. Az Amerikai Egyesült Államok csak az utolsó pillanatban tudott a támadásról, ezért nem tudta időben figyelmeztetni Katart, amely a szövetségese, és közvetítőként lép fel a palesztin-izraeli konfliktusban. A térség arab országai nem akarnak háborút - mondta az InfoRádiónak nyilatkozó Közel-Kelet-szakértő.

„Úgy vélem, mindenképpen súlyos az eset abból a szempontból, hogy Katart érte a támadás. Egy kis országról van szó, ami szövetségese az Egyesült Államoknak, és bár nem tag, de a NATO-val is szoros kapcsolatokat tart fenn, illetve itt található a térség legnagyobb amerikai katonai bázisa is” – mondta Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádióban. Hozzátette, a katariak úgy látják, belesodródnak a közel-keleti konfliktusokba.

A szakértő emlékeztetett: néhány hónapja az iráni-izraeli háború során érkeztek már ide rakéták, de akkor Irán előre értesítette mind Katart, mind az Egyesült Államokat.

Jelenleg viszont világpolitikai szempontból is az a félő, hogy a Perzsa-öböl stabilnak tartott olajmonarchiái instabil állapotba kerülnek.

Katar rendelkezik a világ egyik legnagyobb földgázmezőjével, maga a térség is olajban gazdag, illetve itt halad keresztül a Hormuzi-szoroson a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala. Mivel ez viszonylag rövid időn belül a második Katart ért csapás volt, ez felvet kérdéseket a térségben, például hogy az Egyesült Államokra mint szövetségesre mennyire lehet számítani.

Csicsmann László megemlítette, hogy tegnap az USA azt mondta, előre értesítette Katart az izraeli támadásról, illetve sajnálatát fejezte ki. Katarban azonban cáfolták ezt, szerintük a figyelmeztetés abban a pillanatban érkezett, amikor az izraeli szerkezetek akcióba léptek.

A szakértő szerint az is jó kérdés az öböl szempontjából, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács államai mennyire lesznek egységesek a kérdésben, kiállnak-e Katar mellett. Szaúd-Arábia például már azt is jelezte, hogy adott esetben katonai segítséget is nyújtana Katarnak, amit utóbbi nyilván nem szeretne, ahogy a régió többi országa sem – tette hozzá. Csicsmann lászló leszögezte:

a politikai stabilitás most kulcsfontosságú, ráadásul Katar az egyik legfőbb diplomáciai közvetítő is, ahol éppen egyeztetések zajlottak.

Katarral kapcsolatban korábban is megfogalmazódtak már vádak, hogy különféle iszlamista csoportokat támogat, de a katari értelmezés szerint a Hamász vezetői nem azért vannak az országban, mert bújtatják őket, hanem mert Katar közvetítő szerepet tölt be. Csicsmann László emlékeztetett: 2017-ben kezdődött a katari válság, melynek során Szaúd-Arábia kvázi kirekesztette az országot az Öböl Menti Együttműködési Tanácsból, az egyik vád akkor is a terrorista csoportok támogatása volt.

A szakértő arra is kitért, hogy a Hamász egy összetett szervezet, amit innen, Európából homogénnek látunk, holott főként az úgynevezett mérsékelt szárnyak vezetői már évek óta külföldön élnek. Korábban Szíriában volt a bázisuk, majd Jordániában, végül Katarban találtak egyfajta menedéket, tehát nem csak a tárgyalások idején tartózkodtak az országban, hanem életvitelszerűen.

Csicsmann Lászó felhívta rá a figyelmet, hogy Katar olyan ország, amely hivatalosan nem ismeri el Izrael államot és az Ábrahám-egyezménynek sem része, viszont zajlott egy de facto együttműködés a két ország között, és nem pusztán hallgatólagosan. Az izraeli delegáció rendszeresen megjelent Dohában a tárgyalásokon, másrészről viszont az is igaz, hogy végül felálltak az asztaltól, mondván, a Hamásszal nem lehet tárgyalni. Azt ellenben leszögezte a szakértő:

az Izrael által megfogalmazott kritika ebben az esetben is a Hamász felé irányult, nem Katar felé.

Az, hogy az akció megérte-e Izraelnek, még nem derült ki – szögezte le a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, megjegyezve, hogy nyilván belpolitikai vetülete is van a dolognak. Izrael belpolitikája, mint fogalmazott, meglehetősen turbulens, a lakosság megosztott. Egyfelől sok kormánypárti politikus gratulált Benjamin Netanjahunak az akcióhoz, másfelől viszont egy, főként a túszok családjai köré csoportosuló mozgalom kifejezetten szembe helyezkedik vele.

Csicsmann László úgy gondolja, a támadás nem segíti elő a gázai konfliktus rendezését, illetve ahogy az Egyesült Államok fogalmazott, az ő céljaikkal sem egyezik. Véleménye szerint a dróntámadás és a nyomás hozzá fog tenni Izrael izolációjához, és azt a félelmet erősíti tovább, hogy a zsidó állam az esetlegesen felmerülő problémákat főként katonailag szeretné megoldani.