Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.25
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, kancellárjelölt és Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke (j) nyilatkoznak koalíciós tárgyalásuk előtt, 2025. március 28-án az SPD berlini székházában.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Válságtanácskozás a CDU-ban: még a kancellár szerint is forró ősz vár a német kormányra

A jelek szerint teljes az egyetértés a német koalíciós pártok, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD között abban, hogy az idei őszt immár a bel-, illetve gazdaságpolitikai reformokkal kell kezdeni. Abban azonban nincs hasonló konszenzus, hogy a reformok milyen irányt vegyenek.

A tét a szociális állam jövője, a finanszírozása különös tekintettel a súlyos költségvetési hiányra. A koalíciós pártok közötti feszültségre utal, hogy Friedrich Merz kancellár a CDU és a CSU vezetőit, illetve minisztereit hétfő délutánra rendkívüli tanácskozásra hívta össze. Előzetesen kiszivárgott értesülések szerint a konzervatívok ezzel kapcsolatos célkitűzéseit, illetve azok kommunikációját kívánják megvitatni.

Friedrich Merz ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormányra forró ősz vár. A kancellár – aki az elmúlt hetek felméréseinek teljes mértékben ellentmondva – több alkalommal is elégedetten nyilatkozott a május elején hivatalba lépett koalíció tevékenységéről, ezúttal azt hangoztatta, hogy Németország még nem tart ott, ahol szeretné.

A koalíciós vita mindenekelőtt az adó-, illetve szociálpolitika jövőjéről zajlik. Lars Klingbeil alkancellárral, egyben pénzügyminiszterrel, az SPD elnökével az élen a szociáldemokrata párt azon a véleményen van, hogy a jóléti állam alapelveit nem szabad teljes mértékben feladni, azaz az államnak továbbra is segítenie kell a rászorulókat, és olyan csomagtervre van szükség, amely a társadalom minden tagját kihívás elé állítja.

A párt ennek jegyében ragaszkodik a gazdagabb rétegek, illetve a vállalatok megadóztatásához, amit a konzervatívok egyelőre határozottan elutasítanak. „Azoknak az embereknek, akiknek nagyon magas vagyonuk és jövedelmük van, ki kell venniük a részüket a társadalom igazságosabbá tételéből” – fogalmazott a szociáldemokrata vezető egy legutóbbi interjúban.

A kancellárral az élen a CDU/CSU azonban elutasítja az SPD által követelt adóemeléseket. Merz egy hétvégi interjúban arra hivatkozott, hogy erről a kormányalakítást megelőzően kidolgozott koalíciós megállapodásban nem volt szó.

„Az én vezetésem alatt nem lesz adóemelés a középvállalatoknak”

– jelentette ki, és hozzátette, a költségvetési hiányt nem lehet adóemelésekkel csökkenteni, hanem a szociálpolitika irányának megváltoztatásra van szükség, a többi között az úgynevezett állampolgári juttatás, azaz a Bürgergeld rendszerének szigorításával. A napokban ezzel kapcsolatban a szociáldemokrata politikusok körében felháborodást váltott ki Markus Söder CSU-elnök javaslata arra, hogy töröljék el az ukrán menekültek számára eddig folyósított állampolgári juttatást.

Értesülések szerint a koalíciós pártok azt tervezik, hogy a szociális juttatások jövőjének megvitatása érdekében ősztől bizottságokat állítanak fel. A Német Munkaadók Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban ugyanakkor attól tart, hogy a reformok ősze helyett a bizottságok ősze következhet.

Több hírportál arról tudósított, hogy Merz kancellár már a rendkívüli egyeztetés után ismertetheti a konzervatívok főbb követeléseit, amelyek a koalíciós pártok között heves vitát vetíthetnek előre.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. A iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×