Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Donald Trump amerikai elnök és felesége, Melania Trump a washingtoni Fehér Ház kertjében évente rendezett húsvéthétfői tojásgörgető-versenyen 2025. április 21-én. Az 1878 óta megrendezett játékos viadalon a fiatal versenyzők fakanállal hajtják előre a füvön a színesre festett tojásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/SIPA USA pool/Graeme Sloan

Donald Trump szeptemberben Nagy-Britanniába látogat

Az amerikai elnököt és feleségét III. Károly brit uralkodó hívta meg, és az elnöki pár, a tervek szerint, a windsori kastélyban fog lakni.

III. Károly király hivatalos meghívólevelét Keir Starmer brit miniszterelnök februárban nyújtotta át Washingtonban Trumpnak, aki közölte, hogy örömmel elfogadja a meghívást. A látogatás időpontja eddig bizonytalan volt, de a Buckingham-palota hétfőn bejelentette, hogy az amerikai elnök és felesége, Melania Trump szeptember 17-én érkezik három napra Londonba.

Az uralkodó az angol-brit monarchia legősibb és legnagyobb királyi rezidenciáján, a London nyugati határában emelkedő windsori kastélyban látja vendégül az elnöki házaspárt. A meghívás két szempontból is példátlan: Donald Trump már előző elnöki időszakában, 2019 júniusában is járt állami látogatáson az akkori uralkodónál, II. Erzsébet királynőnél - III. Károly király édesanyjánál -, és a két ország kapcsolataiban még nem fordult elő, hogy ugyanazt az amerikai elnököt kétszer is meghívják nagy-britanniai állami látogatásra.

Ez más államfők esetében sem szokás.

Ugyancsak példátlan Trump újabb meghívása abból a szempontból, hogy második hivatali idejüket töltő amerikai elnököket a mindenkori brit uralkodó hagyományosan már nem invitál teljes körű állami látogatásra.

Ezt III. Károly is külön kiemelte februárban közzétett meghívólevelében. A király úgy fogalmazott a Starmer által átnyújtott meghívóban, hogy "történelmi horderejű második állami látogatásra" hívja Trumpot. "Mint Ön is tudja, ez példátlan egy amerikai elnök esetében" - állt a brit uralkodó levelében. A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan nem a brit kormány, hanem az uralkodó vendégei, jóllehet az udvar minden esetben a kormánnyal szoros együttműködésben, sőt általában a kormány kezdeményezésére választja ki az ilyen jellegű látogatásra meghívandó vendégeket.

A brit uralkodók évente csak egy-két alkalommal látnak vendégül külföldi államfőket,

így a brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít az állami látogatásra szóló meghívás. II. Erzsébet királynő - aki 2022. szeptember 8-án, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében hunyt el - 112 külföldi államfőt fogadott állami látogatáson, köztük három amerikai elnököt: George W. Bush-t 2003-ban, Barack Obamát 2011-ben és Donald Trumpot 2019-ben.

Trump volt az utolsó külföldi államfő, akit II. Erzsébet állami látogatáson látott vendégül.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×