Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint az orosz–ukrán háború a drónok háborúja is. A pilóta nélküli repülőgépek – amiket a köznyelvben drónoknak nevezünk – átalakították a modern hadviselést. Az orosz haderő a nehéz és közepes méretű drónok számában jutott nagy előnyhöz, amelyekkel az ukrán hátországot, az infrastruktúrát támadja.

A tanulmány szerzője, Olekszij Anton az InfoRádióban azt mondta, a technológia folyamatosan fejlődik, és ez az innovációs folyamat a hadviselésben is komoly változtatásokat generál. Mind az orosz, mind az ukrán fél jelentős erőforrást és pénzmennyiséget fektet abba, hogy a legmodernebb és leghatékonyabb drónokat vethesse be. Az elemző szerint nehéz megállapítani, hogy melyik fél lehetőségei a jobbak, de bizonyos folyamatok, tendenciák alapján azért kirajzolódik egy nagy kép az erőviszonyokról. Ukrajna előnye alapvetően a kis drónoknál mutatkozik meg. Ezek az úgynevezett FPV (First Person View) drónok, amelyeket a kezelő egy szobában ülve valós idejű kameraképen keresztül irányít, mintha ő maga repülne velük, és így próbálja megsemmisíteni az ellenséges eszközt vagy katonát. Az FPV drónok használatának legfőbb előnyei közé sorolható, hogy

• olcsók (néhány száz dollárba kerül az összeállítás)
• nagy pontosságúak, mivel operátor vezeti, aki kamerán keresztül látja a terepet
• kis méretűek és könnyűek, így nehéz őket észlelni és lelőni
• gyorsan meg lehet tanulni a kezelésüket
• a harctér szinte bármely pontján bevethetők taktikai célokra (egy ellenséges katona megsemmisítésétől a logisztika megzavarásán keresztül a harckocsik kiiktatásáig)

Olekszij Anton hozzátette: az ukránok tavaly több mint kétmillió FPV drónt gyártottak, idén pedig az a céljuk, hogy 2,5-3 millióra növeljék ezt a mennyiséget. Ehhez a gyártási kapacitások a rendelkezésükre állnak, más kérdés, hogy lesz-e rá elegendő anyagi forrás. Kijev a nyugati szövetségesektől kér ebben segítséget, a hágai NATO-csúcson is egyeztettek a lehetséges támogatásról a felek. Az ukránok elsősorban Dánia, Nagy-Britannia és Norvégia támogatásában bízhatnak.

A posztszovjet térség szakértője felhívta a figyelmet, hogy Oroszország is egyre több FPV drónt gyárt és vet be a háborúban, de tavaly „csak” 480 ezer ilyen eszköz volt az orosz hadsereg birtokában, ami a korábbi évekhez képest az ő szintjükön előrelépés, az ukránok kapacitásaihoz viszonyítva viszont meglehetősen kevés.

Az ukrán fegyveres erők ugyanis az FPV drónok tekintetében négyszeres fölényben vannak a közölt adatok szerint.

A nehéz és közepes méretű drónok (például az iráni fejlesztésű Sahed 136-os) számában viszont az oroszok állnak jobban: havonta 250-300 darabot állítottak elő az utóbbi időben. Olekszij Anton kiemelte: a Sahed 136-os drónokat nem a fronton vetik be, hanem az ukrán logisztikát támadják velük. A 2024-es évben Oroszország naponta 50-70, esetenként akár száz ilyen közepes méretű drónt is legyártatott, jelenleg pedig a 300-at is elérheti az egy nap alatt előállított drónok száma. Ez pedig értelemszerűen lehetőséget teremt arra, hogy még több akciót hajtson végre az orosz hadsereg. Olekszij Anton elmondta: 2024 őszén, telén még naponta 100-150 támadást indítottak az oroszok ukrán célpontok ellen Sahed drónokkal, idén májusban viszont már napi 350 ilyen támadásról érkeztek hírek.

Az elemző szerint nem szabad alábecsülni a drónok jelentőségét, komoly befolyásoló szerepük van az orosz–ukrán háborúban is. Úgy véli, Ukrajna nagyrészt a kisebb méretű drónok állandó alkalmazásának köszönheti, hogy sikeresen tud védekezni az oroszok ellen. Hozzátette: az orosz fél a bevethető katonák számában nagy fölényben van, jobban áll anyagilag is, továbbá a fegyvereszközparkjuk is nagyobb, de az ukrán haderő az FPV drónokkal „tudja tartani a frontot”.

Olekszij Anton arra is kitért, hogy nagyobb, több ezer vagy tízezer dollár értékű drónokat nincs értelme bevetni a fronton, az oroszok is az ukrajnai gyárakat, katonai létesítményeket veszik célba velük. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy

attól, mert egy drónnak kisebb a mérete, még nagy pusztítást is lehet vele végezni.

Ezt lehetett megtapasztalni akkor is, amikor az ukrán hadsereg mélységi csapásokat hajtott végre oroszországi területeken. Az ukrán hadsereg főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij nemrég azt közölte, hogy a mélységi csapások aránya 1 dollár a 15-höz volt, ami azt jelenti, hogy egy 1 dolláros ukrán drón jelentősnek mondható, 15 dolláros veszteséget okozott Oroszországnak.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint az oroszok előnye abban mutatkozik meg a háborúban, hogy elektronikus hadviselés elleni védelemmel ellátott drónokat is használnak, amiket Ukrajna még csak most kezd el fejleszteni. Kijev felgyorsítaná ezt a folyamatot, ellenkező esetben még nagyobb lesz az ukrán fél lemaradása. A mesterséges intelligencia alkalmazása a félig autonóm drónokban új irányt jelenthet, és segíthet semlegesíteni az orosz elektronikus hadviselés előnyeit. Egyre több drón működik mesterséges intelligencia segítségével, ami például lehetővé teszi, hogy a kapcsolat megszakadása után is önállóan keresse az ellenséget, és támadjon.

(A nyitóképen: Sahed típusú drón maradványa a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában egy orosz dróntámadás után, 2025. június 18-án.)