Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A legfőbb iráni vezető hivatalának felvételén Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője beszédet mond Teheránban 2025. május 10-én, az iráni-amerikai nukleáris tárgyalásoknak az ománi fővárosban, Maszkatban tartandó negyedik fordulója előtti napon. Irán és az Egyesült Államok között április 12-én kezdődtek tárgyalások az iráni atomprogramról, ománi közvetítéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Legfőbb iráni vezető hivatala

Szakértő: az ajatollah élete és egy kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítmény is veszélyben van

Donald Trump talán azért válthatott keményebb hangnemre, mert az izraeliek meggyőzték, hogy az iráni atomprogramot csak úgy lehet leállítani, ha a katonai vezetők likvidálása mellett megváltoztatják magát az iráni rendszert is – mondta az InfoRádióban Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Az izraeli vezetés meggyőzhette Donald Trumpot arról, hogy Irán legfőbb vallási, politikai vezetőjének kiiktatása nélkül nem tudják ellehetetleníteni a perzsa állam nukleáris programját – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Novák Attila szerint erre utalhatnak az amerikai elnök mostani kijelentései, amelyek még durvább támadásokat vetítenek előre.

A szakértő az InfoRádióban elmondta: Donald Trump már többször megváltoztatta a véleményét az izraeli–iráni konfliktus kirobbanása óta. Legutóbbi nyilatkozatában kizárta a tűzszünetet, és arról beszélt, hogy meg kell állítani az iráni nukleáris fegyverkezést. Novák Attila szerint ez egyértelmű utalás arra, hogy az izraeliek amerikai közreműködéssel megtámadhatják az iráni Fordo föld alatti nukleáris létesítményét, amely a második legfontosabb urándúsító üzeme a közel-keleti országnak. Azt gondolja, egy ilyen akciót nem lehet végrehajtani az USA segítsége nélkül, mert speciális, több mint tízezer kilogrammos bunkerromboló eszközt kellene bevetni, amit csak amerikai bombázó tudna elszállítani a helyszínre. Izrael pedig nem rendelkezik a szükséges kapacitássokkal, eszközökkel.

A szakértő megjegyezte: az iráni rezsimnek nagyon korlátozottak a lehetőségei, Izrael „teljes katonai fölényben van”. Az irániak az utóbbi időben ugyan többször is ballisztikus rakétákat lőttek ki, de Novák Attila szerint ezeknek a támadásoknak leginkább az izraeli lakosság „terrorizálása” volt a célja, valós katonai veszélyt eddig nem jelentettek. Ezzel szemben Izrael az elmúlt napokban „levadászta” az iráni vezérkari főnököt, a Forradalmi Gárda vezetőit és több magas rangú katonatisztet, illetve stratégiai fontosságú létesítményeket támadott. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is úgy értesült, hogy az iráni Natanz urándúsító üzem centrifugái nagyrészt megsemmisültek. Ezek jelentős károk. Iránnak pedig valamilyen kiutat kellene találnia, de egyelőre ez nem sikerül a perzsa államnak. A szakértő szerint

Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási, politikai vezetője sincs most biztonságban,

hiszen Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy az ő kiiktatásával lehetne véget vetni a konfliktusnak. Az izraeli kormányfő ebben a kérdésben nem következetes, ugyanis korábban még azt mondta, hogy nincs szükség az ajatollah életének kioltására. Novák Attila szerint természetes dolog, hogy az álláspontok időnként a politikai érdekeknek megfelelően változnak a Közel-Keleten is, hiszen korábban állítólag Donald Trump vétózta meg az ajatollah megölését. Azt valószínűsíti, hogy az izraeliek valahogy meggyőzték az amerikai elnököt ennek az ellenkezőjéről.

Donald Trump korábban azt nyilatkozta „le kell fejezni” az iráni nukleáris programot, az izraeliek pedig amellett érvelhettek, hogy ez nem oldható meg csak katonai úton, hanem az iráni rendszert is meg kell változtatni, vagy legalábbis a legfőbb vezetőt ki kell iktatni. Ali Hameneit vélhetően sokan és nagy erőkkel védik, ezért Novák Attila szerint nem lesz könnyű őt félreállítani, ha valóban ez az izraeliek és az amerikaiak célja.

Az NKE Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa kiemelte: Izrael jelentősen behatolt Iránba, ahol például dróngyárat is létesített, és onnan támadt iráni létesítményeket. Nem tartja kizártnak, hogy az izraeli titkosszolgálat beépült a Forradalmi Gárdába is, és ezekben a műveletekben valószínűleg az USA is segítette az izraeli felet.

Vélhetőleg Iránban sem kedveli mindenki az ajatollahok rendszerét, ami azért bizonyos területeken megkönnyítheti a külső behatolást a perzsa országba.

Novák Attila hozzátette: Izrael a gázai háború óta háromszintű, mesterséges intelligencia által vezérelt, speciális rendszereket működtet az ellenség feltérképezésére, illetve mozgásának ellenőrzésére, és valószínűleg ezt a technológiát az Irán elleni konfliktusban is használja. „llyen szempontból Izrael a XXI. századot képviseli, Irán viszont száz évvel korábbi állapotokat, így elég egyenlőtlen a küzdelem” – magyarázta a szakértő.

Nem gondolja reálisnak, hogy az amerikai–izraeli fél szárazföldi katonai csapatokat küldene Iránba, hiszen nem a perzsa állam elfoglalása a cél, hanem az atomprogramjának a kiiktatása, ezért arra számít, hogy meg fogják támadni a fordói létesítményt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×