Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A legfőbb iráni vezető hivatalának felvételén Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője beszédet mond Teheránban 2025. május 10-én, az iráni-amerikai nukleáris tárgyalásoknak az ománi fővárosban, Maszkatban tartandó negyedik fordulója előtti napon. Irán és az Egyesült Államok között április 12-én kezdődtek tárgyalások az iráni atomprogramról, ománi közvetítéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Legfőbb iráni vezető hivatala

Szakértő: az ajatollah élete és egy kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítmény is veszélyben van

Donald Trump talán azért válthatott keményebb hangnemre, mert az izraeliek meggyőzték, hogy az iráni atomprogramot csak úgy lehet leállítani, ha a katonai vezetők likvidálása mellett megváltoztatják magát az iráni rendszert is – mondta az InfoRádióban Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Az izraeli vezetés meggyőzhette Donald Trumpot arról, hogy Irán legfőbb vallási, politikai vezetőjének kiiktatása nélkül nem tudják ellehetetleníteni a perzsa állam nukleáris programját – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Novák Attila szerint erre utalhatnak az amerikai elnök mostani kijelentései, amelyek még durvább támadásokat vetítenek előre.

A szakértő az InfoRádióban elmondta: Donald Trump már többször megváltoztatta a véleményét az izraeli–iráni konfliktus kirobbanása óta. Legutóbbi nyilatkozatában kizárta a tűzszünetet, és arról beszélt, hogy meg kell állítani az iráni nukleáris fegyverkezést. Novák Attila szerint ez egyértelmű utalás arra, hogy az izraeliek amerikai közreműködéssel megtámadhatják az iráni Fordo föld alatti nukleáris létesítményét, amely a második legfontosabb urándúsító üzeme a közel-keleti országnak. Azt gondolja, egy ilyen akciót nem lehet végrehajtani az USA segítsége nélkül, mert speciális, több mint tízezer kilogrammos bunkerromboló eszközt kellene bevetni, amit csak amerikai bombázó tudna elszállítani a helyszínre. Izrael pedig nem rendelkezik a szükséges kapacitássokkal, eszközökkel.

A szakértő megjegyezte: az iráni rezsimnek nagyon korlátozottak a lehetőségei, Izrael „teljes katonai fölényben van”. Az irániak az utóbbi időben ugyan többször is ballisztikus rakétákat lőttek ki, de Novák Attila szerint ezeknek a támadásoknak leginkább az izraeli lakosság „terrorizálása” volt a célja, valós katonai veszélyt eddig nem jelentettek. Ezzel szemben Izrael az elmúlt napokban „levadászta” az iráni vezérkari főnököt, a Forradalmi Gárda vezetőit és több magas rangú katonatisztet, illetve stratégiai fontosságú létesítményeket támadott. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is úgy értesült, hogy az iráni Natanz urándúsító üzem centrifugái nagyrészt megsemmisültek. Ezek jelentős károk. Iránnak pedig valamilyen kiutat kellene találnia, de egyelőre ez nem sikerül a perzsa államnak. A szakértő szerint

Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási, politikai vezetője sincs most biztonságban,

hiszen Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy az ő kiiktatásával lehetne véget vetni a konfliktusnak. Az izraeli kormányfő ebben a kérdésben nem következetes, ugyanis korábban még azt mondta, hogy nincs szükség az ajatollah életének kioltására. Novák Attila szerint természetes dolog, hogy az álláspontok időnként a politikai érdekeknek megfelelően változnak a Közel-Keleten is, hiszen korábban állítólag Donald Trump vétózta meg az ajatollah megölését. Azt valószínűsíti, hogy az izraeliek valahogy meggyőzték az amerikai elnököt ennek az ellenkezőjéről.

Donald Trump korábban azt nyilatkozta „le kell fejezni” az iráni nukleáris programot, az izraeliek pedig amellett érvelhettek, hogy ez nem oldható meg csak katonai úton, hanem az iráni rendszert is meg kell változtatni, vagy legalábbis a legfőbb vezetőt ki kell iktatni. Ali Hameneit vélhetően sokan és nagy erőkkel védik, ezért Novák Attila szerint nem lesz könnyű őt félreállítani, ha valóban ez az izraeliek és az amerikaiak célja.

Az NKE Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa kiemelte: Izrael jelentősen behatolt Iránba, ahol például dróngyárat is létesített, és onnan támadt iráni létesítményeket. Nem tartja kizártnak, hogy az izraeli titkosszolgálat beépült a Forradalmi Gárdába is, és ezekben a műveletekben valószínűleg az USA is segítette az izraeli felet.

Vélhetőleg Iránban sem kedveli mindenki az ajatollahok rendszerét, ami azért bizonyos területeken megkönnyítheti a külső behatolást a perzsa országba.

Novák Attila hozzátette: Izrael a gázai háború óta háromszintű, mesterséges intelligencia által vezérelt, speciális rendszereket működtet az ellenség feltérképezésére, illetve mozgásának ellenőrzésére, és valószínűleg ezt a technológiát az Irán elleni konfliktusban is használja. „llyen szempontból Izrael a XXI. századot képviseli, Irán viszont száz évvel korábbi állapotokat, így elég egyenlőtlen a küzdelem” – magyarázta a szakértő.

Nem gondolja reálisnak, hogy az amerikai–izraeli fél szárazföldi katonai csapatokat küldene Iránba, hiszen nem a perzsa állam elfoglalása a cél, hanem az atomprogramjának a kiiktatása, ezért arra számít, hogy meg fogják támadni a fordói létesítményt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×