Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: Orbán Viktor / Facebook

Orbán Viktor: Izrael, Irán és az újabb brüsszeli hülyeség

"A közel-keleti háború teljesen új helyzetet teremtett, mi pedig nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát ismét velünk fizettessék meg. Magyarország ezért holnap hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán vasárnap.

A miniszterelnök hozzátette, "Vasárnap, a hétvége mégis melóval telik. A péntek hajnalban kitört iráni-izraeli háború hatásai Magyarországig érnek. A mai reggelt ezért gazdasági megbeszéléssel nyitottuk, este pedig azzal zárunk. A helyzet óráról-órára változik".

Energiaforrásai miatt a Perzsa-öböl térsége kulcsfontosságú a világgazdaság működése szempontjából. Ezért amikor a Közel-Keleten fegyveres konfliktus dúl, a gazdasági és politikai kockázatok azonnal növekedni kezdenek és beárazódnak az egész világon - figyelmeztetett.

Hozzátette, ha a háború kiterjed, veszélybe kerülnek az energiaellátási útvonalak, az árak pedig az egekbe emelkednek. Az elmúlt napokban a kőolaj ára máris tíz, a földgázé hat százalékkal emelkedett a világpiacokon. Súlyosan érinti a helyzet az olyan energiaszegény és egyben energiaintenzív gazdaságokat, mint az Európai Unió és benne Magyarország - jegyezte meg a kormányfő.

Azt írta, "Most látszik igazán, milyen rövidlátó politika volt Brüsszel részéről az elmúlt években az orosz energiaszektor szankcionálása. Ez már eddig is súlyos problémákat, gyárleállásokat és inflációt okozott Európa-szerte. Ha még a közel-keleti források is veszélybe kerülnek, akkor az európai gazdaság térdre esik".

Ráadásul Brüsszelben most még rá is akarnak tenni egy lapáttal: a tagállamok vétójogának megkerülésével teljesen ki akarják tiltani az orosz energiahordozókat az EU területéről - írta, megjegyezve, hogy ez nemcsak az európai uniós szerződések (betűjének és) szellemének semmibevételét, hanem Magyarország jogainak elsöprését is jelentené. A brüsszeli bürokraták az erre vonatkozó javaslatot éppen holnap terjesztik be döntéshozatalra - emlékeztetett.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×