Infostart.hu
eur:
385.58
usd:
331.07
bux:
119434.72
2026. január 14. szerda Bódog
Szakemberek szemlélik a víz okozta krátereket Parajdon 2025. június 2-án. A román állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába közel egy het tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A hatóságuk elrendelték 45 környékbeli ház lakóinak evakuálását.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Döntött a román kormány: jelentős anyagi segítséget kap Parajd

A parajdi válság miatt összehívott rendkívüli ülésen 300 millió lejes (23,9 milliárd forint) keretösszeget különített el a bukaresti kormány a bányakatasztrófa következményeinek kezelésére - jelentette be az ülést követő sajtótájékoztatón Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, a bukaresti kormány pénzügyminisztere.

A keretösszeg egyharmada a kormány tartalékalapjából azonnal lehívható gyorssegély, amelyből a parajdi sóbányát működtető Országos Sóipari Társaságot (Salrom), a víz alá került bánya föld alatti egészségügyi és látogatási központjában működő vállalkozásokat kártalanítják - magyarázta a miniszter. Hozzátette: a keretösszeg egy másik segélycsomagjával azok a felszíni idegenforgalmi vállalkozásokat támogatják, amelyek a bánya bezárása miatt jelentős bevételkieséssel szembesülnek.

Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter elmondta: a Salrom által Parajdon foglalkoztatott 140 bányász 2025. december 31-ig megkapja teljes bérét. A hétfőn elfogadott kormányhatározat alapján 200 Parajdon bejegyzett vagy ott munkapontot működtető turisztikai vállalkozást kárpótolnak az idei forgalomkiesésért a világjárvány idején bevezetett módszer alapján. A szállásadóhelyek és közétkeztetési vállalkozások a tavalyi forgalom függvényében év végéig igényelhetnek kárpótlást, vállalkozásonként 300 ezer eurót (120 millió forintot) nem meghaladó mértékben - részletezte a tárcavezető.

A hétfői bukaresti kormányinfón megerősítették, hogy Románia az Európai Unió katasztrófavédelmi mechanizmusát is aktiválta,

a konkrét segítségről pedig a károk mértékét és a szükséges segítséget meghatározó szakértői felmérés nyomán születik döntés.

A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig - a lehetőségek szerint - részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel,

és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×