Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Emmanuel Macron francia államfő videókapcsolaton keresztül vesz részt az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyáról tartott online uniós csúcstalálkozón a párizsi államfői rezidencián 2025. február 26-án, két nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt Washingtonban.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Emmanuel Macron: el kell ismerni Palesztinát

A palesztin állam elismerése nem pusztán erkölcsi kötelesség, hanem politikai követelmény is - jelentette ki pénteken Szingapúrban Emmanuel Macron francia elnök.

A Szingapúrban tartandó Shangri-La védelmi fórum előtt néhány órával Lawrence Wong szingapúri miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Macron egyúttal sürgette az európai országokat, erősítsék meg közös álláspontjukat Izraellel kapcsolatban. Mint mondta, amennyiben a zsidó állam részéről "az elkövetkezendő órákban, illetve napokban" nem érkezik olyan válasz, amely arányos a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzettel, "az Európai Uniónak döntéseket kell hoznia".

"Ez azt jelenti, le kell számolnunk azzal a feltételezéssel, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartják, és szankciókat kell életbe léptetni" - szögezte le, hozzátéve, hogy mindazonáltal továbbra is reméli, hogy "az izraeli kormány változtat az álláspontján és végül humanitárius választ kapunk".

A palesztin állam elismerésével összefüggésben Macron hangsúlyozta, a lépésnek "bizonyos feltételei" vannak, kiemelve a Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet által az övezetben fogva tartott izraeli túszok elengedését, a Hamász lefegyverzését és a kormányzatból történő kizárását, valamint a Palesztin Hatóság megreformálását, továbbá hangsúlyozta Izrael biztonságos létezéséhez való jogának elismerését.

Macron emlékeztetett, hogy Franciaország - Szaúd-Arábiával közösen - lesz a házigazdája az ENSZ New York-i, június 17-től 20-ig tartó, a kétállami megoldásról szóló konferenciájának.

Az ukrajnai háborúra kitérve a francia elnök úgy vélte, ha Oroszország "azt bizonyítja, hogy nem kész a békére", az Egyesült Államoknak a maga részéről be kell bizonyítania, hogy kész a Moszkva elleni szankciókra.

"Ez lesz az amerikaiak hitelességi próbája" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy két napja telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel, aki "türelmetlenségét fejezte ki".

"A kérdés, mit teszünk most? Mi (európaiak) készen állunk" - jelentette ki Macron.

Macron várhatóan este mondja el megnyitóbeszédét az Ázsia legnagyobb védelmi és biztonsági fórumának számító rendezvényén, amelyen a többi között Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter is részt vesz.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Törökország csatlakozásával háromoldalúvá bővítenék a katonai szövetséget Szaúd-Arábia és Pakisztán között. A formálódó együttműködés alapjaiban írhatja felül azt, amit korábban a Közel-Kelet biztonságpolitikájáról gondoltunk. A helyzet rendkívül instabil, könnyen lángba borulhat a teljes régió, ráadásul egymásnak teljesen ellentmondó érdekek halmazából kell valamilyen, az eddigiekhez képest alternatív védelmi együttműködést kialakítani. A kihívás nagy, de régióban elrejtett veszélyes politikai-gazdasági aknák könnyedén boríthatnak mindent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×