Alexander Dobrind, a koalíciós kormányban a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő belügyminiszter közvetlenül az intézkedés élessé válása előtt jelentette be, hogy a követező két évre hatályon kívül helyezik azt a korábbi rendelkezést, amely az úgynevezett korlátozott védelmi státusszal rendelkező menekültek számára biztosította családtagjaik csatlakozását. Kivételt csak „rendkívüli körülmények” jelenthetnek.

Az ARD közszolgálati médium a belügyminiszteri interjút ismertetve számolt be arról, hogy a menekültpolitikai szigorítás újabb eleméről szerdán dönt a kormány. Noha a koalíciós pártok, a konzervatív CDU/CSU, illetve a szociáldemokrata SPD között nem teljes a harmónia a szigorítások mértékét illetően, ezen a téren konszenzus várható.

Eddig Németországba havonta mintegy ezer hozzátartozó ékezett a családegyesítés jegyében. „Ennek most vége” – fogalmazott Dobrindt, a bajor politikus szerint ezzel megszűnik az az ösztönző tényező, amely Németországot a menekültek célországaként vonzóvá teszi.

„Ezzel is bizonyítjuk, hogy megváltozott Németország menekültpolitikája”

– hangsúlyozta a belügyminiszter, és hozzátette, ezt a szigorítást már a kormány magalakulása előtt létrejött koalíciós megállapodás is tartalmazta.

Ha a kormány szerdán várhatóan jóváhagyja a tervezetet, az életbe lépéséhez a parlament két házának, a Bundestagnak és a Bundesratnak a többségi szentesítésére van szükség.

Az ARD emlékeztetett, hogy korlátozott, úgynevezett kiegészítő védelemben részesülnek azok a menekültek, akik a genfi menekültügyi konvenció szellemében nem számítanak ugyan üldözöttnek, de hazájukban – akár az ott zajló esetleges háború miatt is – halál, kínzás vagy embertelen bánásmód fenyegeti. Az őket érintő családegyesítést Németországban 2015 márciusától 2018 júliusáig egyszer már hatályon kívül helyezték. Akkor az indok az volt, hogy elkerüljék a befogadással, illetve az integrációval kapcsolatos túlzott terheket. 2018 augusztusától ugyanakkor rendelet született arról, hogy havonta ezer ember a védelmi státusszal rendelkező menekültek családtagjaként befogadható.

Ugyancsak az ARD számolt be arról, hogy több mint harminc nem kormányzati szervezet (NGO) bírálta a tervezett szigorítást. A civil szervezetek arra szólították fel a kormányt, hogy a szigorítás helyett inkább szélesítsék a családegyesítés lehetőségeit.

A kormány, illetve a belügyminiszter első szigorítási intézkedése a koalíció hivatalba lépése utáni napon, május 7-én lépett hatályba. Alexander Dobrindt ennek szellemében az illegálisnak tartott menekültek azonnali, lehetőség szerint már a határokon történő kitoloncolását rendelte el. A rendelkezést a szomszédos országok szinte kivétel nélkül elutasítotték, élükön Lengyelországgal és Ausztriával. Egyaránt arra hivatkoztak, hogy az intézkedés ellentétes az érvényben lévő európai uniós jogszabályokkal. A tiltakozást maga a kancellár, Friedrich Merz azzal igyekezett csillapítani, hogy az intézkedés korlátozott időre szól. A belügyminisztérium közölte, hogy már az első két hétben 1676 embert toloncoltak ki az országból.