Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
XIV. Leó pápa köszönti a hívőket a Vatikán VI. Pál pápa termében tartott audienciája előtt 2025. május 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Andrea Solero

Leó pápa birtokba vette római püspöki székét a Lateráni Szent János-bazilikában

XIV. Leó pápa Róma püspökeként misét mutatott be vasárnap délután a Lateráni Szent János-székesegyházban, ahol birtokba vette a város katedráját, vagyis püspöki székét. Később a Santa Maria Maggiore-bazilikát is felkereste.

XIV. Leó pápa útja a Vatikántól a Lateráni Szent János-bazilikáig vezetett, és az útvonal érintette a város történelmi központját, a Capitolium-dombot is, amelyen a mai városháza áll.

A pápa megállt a dombon álló Ara Coeli (Mennyek Oltára) bazilikához vezető lépcsősor alján, ahol Roberto Gualtieri főpolgármester köszöntötte.

A május 8-án pápává választott XIV. Leó a hagyomány szerint szolgálata első heteiben felkereste Róma pápai bazilikáit: kedden a városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikába látogatott, most pedig a lateráni Szent János-bazilika következett. A pápa autóval érkezett meg a bazilika elé, ahol több ezren várakoztak rá, köztük számos magyar turista és zarándok. A pápa a szentkapun keresztül lépett be a székesegyházba.

A 4. század elején alapított lateráni bazilikában a pápa, aki egyben Róma püspöke, székfoglaló misét mutatott be, amellyel birtokba vette római katedráját, azaz püspöki székét. A szertartás elején XIV. Leó leült a főoltárnál található középkori pápai trónusra. A hívők tapsa kísérte.

Beszédét XIV. Leó a római egyházmegyéhez intézte, hangoztatva, hogy az olasz főváros az utóbbi években egyre több kihívással szembesül a folyamatosan változó környező világ igényei szerint. "Folyamatban levő nehéz útról van szó, amely nagyon gazdag és nagyon összetett valóságot igyekszik átölelni. Ugyanakkor mindez méltó ennek az egyháznak a történetéhez, amely oly sokszor bizonyította, hogy képes nagyban gondolkodni, képes erejét nem kímélve bátor tervekbe vágni" - mondta a pápa.

Megemlítette, hogy az idei jubileumi szentévben a római egyházmegye hatalmas munkát végez a zarándokok befogadása és ellátása terén.

Róma "városa nagy és nyitott otthonnak, és főleg a hit lángjának tűnik mindazok számára, akik sokszor messziről érkeznek ide" - hangoztatta XIV. Leó.

I. János Pál pápa 1978-as székfoglaló beszédét idézte, hangsúlyozva, hogy egyházfőként és Róma püspökeként a rómaiak szolgálatába áll, és "minden csekély erejét" a város közösségének ajánlja fel, "mindazt a keveset, amim van, és ami vagyok".

A székfoglaló misét követően XIV. Leó a Lateráni Szent János-bazilika központi erkélyéről üdvözölte a rómaiak tömegét, akikre áldását adta.

A bazilikában található többek között XIII. Leó pápa sírja, akinek az új pápa a nevét felvette. Magyar vonatkozású II. Szilveszter pápa emlékműve, amelyen a szent korona küldése látható Damkó József domborművén.

A Lateráni Szent János-bazilikából a pápa autóval haladt át a nem messzi Santa Maria Maggiore-bazilikába, ahol a Róma városát oltalmazó Szűz Mária-kegyképnél imádkozott, Ferenc pápa sírja mellett, ahogyan megválasztása második napján is tette.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×