Infostart.hu
eur:
390.53
usd:
337.91
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Meki Batu, Ethiopia - Young pepper plants growing in a dry cracked field at the Fruit and Vegetable Growers Cooperative in Meki Batu.
Nyitókép: Edwin Remsberg/Getty Images

Nincs tovább: már egy természeti jelenség a legnagyobb kockázat a gazdasága számára

A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára - közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.

A kutatásról Frank Elderson, a luxembourgi székhelyű uniós bank igazgatóságának tagja egy leideni előadáson számolt be, ahol elmondta: az EKB igyekszik jobban megérteni, hogy az éghajlatváltozás és a természettel kapcsolatos kockázatok hogyan érintik a bankok mérlegeit, valamint a szélesebb gazdaságot.

Közölte, a felszíni vízhiány önmagában az euróövezet gazdasági teljesítményének csaknem 15 százalékát veszélyezteti. Ennek a mezőgazdaság a leginkább kitett ágazat, mivel a felszíni vízkészletek csökkenése miatt ez a szektor szenvedné el a legnagyobb arányú termelési veszteséget. Emellett a mezőgazdaságnak számolnia kell a vízszennyezéssel és az áradásokkal járó kockázatokkal is.

Elderson hozzátette, hogy a klímaválság miatt az aszályok egyre gyakoribbak lesznek, ezért a hatékony vízgazdálkodás kulcsfontosságú lesz a termelés fenntartásához.

"Továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy aszályos időszakokban a termelést csökkenteni kell. Egyes ipari folyamatok gazdaságilag életképtelenné válhatnak, és áthelyezésre szorulhatnak" - tette hozzá beszámolójában az EKB igazgatóságának tagja.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×