Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Meki Batu, Ethiopia - Young pepper plants growing in a dry cracked field at the Fruit and Vegetable Growers Cooperative in Meki Batu.
Nyitókép: Edwin Remsberg/Getty Images

Nincs tovább: már egy természeti jelenség a legnagyobb kockázat a gazdasága számára

A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára - közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.

A kutatásról Frank Elderson, a luxembourgi székhelyű uniós bank igazgatóságának tagja egy leideni előadáson számolt be, ahol elmondta: az EKB igyekszik jobban megérteni, hogy az éghajlatváltozás és a természettel kapcsolatos kockázatok hogyan érintik a bankok mérlegeit, valamint a szélesebb gazdaságot.

Közölte, a felszíni vízhiány önmagában az euróövezet gazdasági teljesítményének csaknem 15 százalékát veszélyezteti. Ennek a mezőgazdaság a leginkább kitett ágazat, mivel a felszíni vízkészletek csökkenése miatt ez a szektor szenvedné el a legnagyobb arányú termelési veszteséget. Emellett a mezőgazdaságnak számolnia kell a vízszennyezéssel és az áradásokkal járó kockázatokkal is.

Elderson hozzátette, hogy a klímaválság miatt az aszályok egyre gyakoribbak lesznek, ezért a hatékony vízgazdálkodás kulcsfontosságú lesz a termelés fenntartásához.

"Továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy aszályos időszakokban a termelést csökkenteni kell. Egyes ipari folyamatok gazdaságilag életképtelenné válhatnak, és áthelyezésre szorulhatnak" - tette hozzá beszámolójában az EKB igazgatóságának tagja.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×