Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump amerikai elnök megfújja a futam kezdetét jelző sípot a washingtoni Fehér Ház kertjében évente rendezett húsvéthétfői tojásgörgető-versenyen 2025. április 21-én. Az 1878 óta megrendezett játékos viadalon a fiatal versenyzők fakanállal hajtják előre a füvön a színesre festett tojásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/SIPA USA pool/Samuel Corum

Kaiser Ferenc: amíg nem megy le a nagy orosz támadás, nem lesz valós megállapodás

Az elmúlt három hónapban az amerikai diplomácia is rájött arra, hogy Oroszország nem megegyezni akar Ukrajnával, hanem húzza az időt – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban. Szerinte az Egyesült Államok elég sok mindent megtett annak érdekében, hogy valamilyen szintű egyezség szülessen a felek között.

Hétfőn kétórás telefonos egyeztetést tartott Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az orosz hírügynökség szerint ez egy informatív és segítőkész beszélgetés volt, az amerikai elnök a saját oldalán pedig azt írta, hogy a hangneme és a hangulata kiváló volt.

Kaiser Ferenc szerint ezek inkább taktikai szóvirágok, hiszen Oroszország vasárnapra virradóra az eddig legnagyobb dróntámadást hajtotta végre Ukrajna ellen, és a fronton is törnek előre az orosz csapatok. A múlt heti isztambuli tárgyalás egyetlen kézzelfogható eredménye egy ezer-ezer fős hadifogolycsere – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Mint mondta:

a tűzszünetet előkészíteni hivatott egyeztetések már mintegy három hónapja zajlanak, és jottányit sem kerültünk közelebb a tűzszünethez,

hiszen Putyin elnök leszögezte, hogy „természetesen szó nem lehet 30 napos tűzszünetről”.

Donald Trump maga is jelezte, hogy heti 5000 katona hal meg, ami valószínűleg közel lehet a reális számokhoz. „Oroszországot egyelőre nem igazán zavarja ez a mennyiség, hiszen a fronton ő áll nyerése, ergo neki most nem annyira sürgős a megegyezés” – mondta a szakértő.

Kaiser Ferenc arról is beszélt, hogy orosz szempontból a háború kezdeti céljai – Ukrajna területének egy jelentős részét megszállni, elcsatolni, Ukrajnát elvágni a Fekete-tengertől, a maradék Ukrajnában egy vazallus bábkormányt létrehozni – megvalósíthatatlanok. Ugyanakkor szerinte „az is jól látható, hogy Oroszország jelenleg Ukrajna területének már közel 13 százalékát ellenőrzi, és azt tulajdonképpen már mindenki tudomásul vette, maguk az ukránok is – ha szóban nem is egyeztek még bele, de közvéleménykutatások szerint az ukránok nagy része lenyelné ezt a békát –, hogy Oroszország viszi azt, amit eddig elrabolt, vagy felszabadított a saját álláspontja szerint, de az orosz vezetés ennél többet akar”.

Hivatalosan még mindig nácitlanítani szeretnék Ukrajnát, ami „lényegében azt jelenti, hogy az összes, az oroszokkal kritikus pártnak távoznia kéne az ukrán közéletből, és jelenleg csak ilyen pártok vannak Ukrajnában” – mondta Kaiser Ferenc.

Moszkva emellett le akarja szerelni az ukrán haderőt, tehát Ukrajnát önvédelemre alkalmatlan állapotba akarja hozni,

hogy a következő támadással valószínűleg meghódítsa a megmaradt országot, továbbá kizárja a NATO-hoz való csatlakozását. Ez külön-külön is olyan dolgok, amivel nagyon nehezen lehet megbékélni – hangsúlyozta a szakértő.

„Az elmúlt három hónapban az amerikai diplomácia is rájött arra, amit valószínűleg nagyon sokan már a kezdet kezdetén sejtettek, hogy Oroszország nem megegyezni akar, hanem húzza az időt” – tette hozzá a tárgyalások elhúzódásával kapcsolatban.

Az Egyesült Államok szerinte elég sok mindent megtett annak érdekében, hogy valamilyen szintű egyezség szülessen a felek között, Donald Trump a kampányában is gyors megállapodást ígért, de ez nem sikerült. „Jól látható, hogy

záros időn belül – minimum a nyár végéig, amíg le nem megy a nagy orosz támadás –, nem lesz valós megállapodás”

– vélekedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, a francia, az olasz, a német és a finn országvezetőt az eddigiekről, Kaiser Ferenc arról is beszélt, hogy az amerikai diplomácia, a „majd mi egyedül megoldjuk” hozzáállással komoly károkat okozott az euroatlanti kapcsolatokban az ukrajnai helyzet kapcsán. Most részben ezt igyekszik jóvátenni, részben beismerve azt, hogy rövid távon szinte lehetetlen látható eredményt elérni ebben a konfliktusban, ezért próbálják átadni Európának a megoldás feladatát.

Kaiser Ferenc szerint összességében azt lehet mondani, hogy nagyjából folyamatos – főleg az európai államok részéről –Ukrajna ellátása. Most valószínűleg az amerikai szállítások is fokozódni fognak, hiszen Oroszországot a jelek szerint csak akkor lehet odaültetni a tárgyalóasztalhoz, hogyha nem ér el jelentős sikereket a fronton, ehhez pedig támogatni kell az ukrán haderőt – jelezte. Azt továbbra sem tartja valószínűnek, hogy Moszkvának érdeke lenne nukleáris fegyvert bevetni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×