Infostart.hu
eur:
389.31
usd:
335.45
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
A török külügyminisztérium képén az ukrán (b) és az orosz küldöttség (j) a tárgyalóasztalnál Hakan Fidan török külügyminiszter (k) jelenlétében az isztambuli Dolmabahce palotában, 2025. március 16-án, amikor ukrán és orosz részvétellel várhatóan tárgyalások kezdődnek az ukrajnai háború lezárásáról a török nagyvárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Török külügyminisztérium

Rövid volt az orosz-ukrán béketárgyalás, egyetlen megállapodás született

Leginkább nagy kérdőjelek maradtak a pénteki törökországi tárgyalási forduló után, egyetlen ügyben sikerült közös nevezőre jutniuk a tárgyaló delegációknak.

Több mint három év, 2022 márciusa óta az első közvetlen tárgyalásokra ült le Oroszország és Ukrajna küldöttsége a Törökországban, miután csütörtökön kiderült, hogy egyik elnök, illetve Donald Trump orosz elnök sem vesz részt az eredetileg aznapra tervezett egyeztetéseken.

A találkozó még két órán át sem tartott, és a hírek szerint semmi jele sem volt a felek közötti szakadék csökkenésének.

A Reuters egy név nélkül nyilatkozó ukrán illetékesre hivatkozva azt írta, a nézetkülönbségek hamar nyilvánvalóvá váltak, Oroszország követelései Kijev álláspontja szerint nem tekinthetők jó kiindulópontnak, mert "elszakadtak a valóságtól és messze túlmutatnak azon, amiről korábban szó volt".

A hírügynökség orosz forrásból nem jutott információhoz a tárgyalásokról.

Donald Trump amerikai elnök mindkét oldalra nyomást gyakorol, hogy véget vessen Európa második világháború óta leghalálosabb konfliktusának. Arról nem érkezett egyelőre bejelentés, hogy a tárgyalások folytatódnak-e, és ha igen, mikor.

Két út

A kiadott hivatalos képek szerint a tárgyaláson a küldöttek egymással szemben ültek, az oroszok öltönyben, az ukránok egy része pedig terepszínű katonai ruhát viselt.

"Két út áll előttünk: az egyik olyan folyamaton visz el bennünket, amely békéhez vezet, míg a másik további pusztulást és halált hoz. A felek maguk döntik el, saját akaratukból, hogy melyik utat választják" - mondta a találkozó elején Hakan Fidan török ​​külügyminiszter.

Rövid sajtónyilatkozata után bezárultak a tárgyalóterem ajtajai, és részletes információ nem is látott napvilágot arról, mi hangzott el a kevesebb mint két óra alatt véget is érő tárgyaláson.

Fogolycsere

Később Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter közölte, hogy a megbeszéléseken szóba került a tűzszünet ügye mellett a kölcsönös fogolycsere lehetősége is és ebben megállapodásra jutottak: az orosz és az ukrán fél is 1000-1000 foglyot enged szabadon. Abban is megegyeztek, hogy erre mikor kerül sor, de a dátumot nem közölte – írta a BBC. A miniszter elmondta még, hogy az ukrán és az orosz delegáció nem vetette fel a területek feletti ellenőrzés kérdését a tárgyaláson.

Az orosz delegációvezető, Vlagyimir Megyinszkij is megerősítette, hogy egy nagyszabású, kölcsönösen 1000 fős fogolycserét határoztak el, majd közölte, hogy az ukránok személyes találkozót kértek Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij között. "Tudomásul vettük ezt a kérést" – fogalmazott Megyinszkij.

Hozzátette: abban maradtak, hogy "mindkét fél bemutatja elképzelését egy lehetséges jövőbeni tűzszünetről".

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×