eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 14. szombat Vazul
Nyitókép: Daniel Karlsson/Stocktrek Images/Getty Images

Kaiser Ferenc: készülnünk kell arra, ami az orosz–ukrán konfliktus után jöhet

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint megegyeztek a NATO tagállamai abban, hogy a védelmi büdzséjüket a GDP öt százalékára emelik a következő évtizedben. Az InfoRádiónak nyilatkozó biztonság- és védelempolitikai szakértő szerint számos NATO-tag még a GDP-jének a két százalékát sem költi a védelmi kiadásokra, de az Amerikai Egyesült Államok is messze van az öt százalékos költéstől.

"Kezdjük mindjárt azzal, hogy maga az Amerikai Egyesült Államok is alig valamivel több mint a GDP három százalékát költi védelemre, de még ezt is sokallja az amerikaiak többsége. Közéjük tartozik Trump elnök egyik legközvetlenebb tanácsadója Elon Musk is" - sorolta Kaiser Ferenc. Mint mondta, a most belengetett öt százalékhoz a lengyelek állnak talán a legközelebb a maguk 4,2-4,3 százalékával, bár ez óriási belső problémákat okoz nekik. Ezzel szemben a spanyolok, a portugálok, az olaszok, vagy éppen a kanadaiak igazából a másfél százalékot sem érik el - tette hozzá a szakértő.

Mint mondta egyáltalán nem indokolt a védelmi kiadások ilyen mértékű, általános emelése, hiszen a NATO tagállamai - élükön az Amerikai Egyesült Államokkal - már most nagyjából évi 1500 milliárd dollárt fordítanak a haderőikre. Eközben a világ valamennyi országa együttesen csak 2600 milliárdot.

"Vagyis jóval több, mint a felét a NATO egymaga költi el" - hangsúlyozta az NKE docense.

Kaiser Ferenc szerint a plusz kiadások nem feltétlenül jelentenék azt, hogy az összes pénzből fegyvereket vásárolna a NATO. Az ukrajnai háború egyik nagy tanulsága, hogy szükség van a haderő létszámának növelésére is. A több katona bére sok pénzt visz el, főleg, hogy olyan jövedelmek kellenek a hadseregben, amik lépést tartanak a versenyszférával. Persze most szolgálóknak is járna a fizetésemelés. Emellett szükség van az infrastruktúra bővítésére, ami ugyancsak sokba kerül - vélekedett a szakértő.

"Fontos lenne az út- és a vasúthálózat fejlesztése, hiszen ha mondjuk Oroszország megtámadná a NATO-t, akkor a szövetségnek minél gyorsabban Kelet-Európába kellene telepítenie a katonáit és azok teljes felszerelését. A logisztikai folyosók, felvonulási útvonalak és a hidak korszerűsítésén túl, sokat kellene költeni például a katonai felhasználású mesterséges intelligencia fejlesztésére, az űrkutatásra, valamint az információs és a kiber hadviselésre. Ugyanilyen fontos lenne a tengeralatti kábelek védelme és redundáns rendszerek kiépítése. Gyakorlatilag nem csak a védelmi ipar vinné el a plusz forrásokat, hanem ennél jóval szélesebb spektrumban kellene azokat elkölteni - folytatta Kaiser Ferenc.

Az NKE tanára mindezt azzal egészítette, hogy sok pénzre lenne szükség a védelmi célú kutatás-fejlesztésre is, amihez nélkülözhetetlenek a jól fizetett a tudósok és szakemberek. Ugyancsak sokba kerül a létrejövő nagyobb haderő fegyverzetének, infrastruktúrájának üzemeltetése és karbantartása.

"A NATO részéről az lenne az ideális arány, hogyha nagyjából a kiadások 20 százaléka jutna új fegyverek vásárlására, míg a többi 80%-ot az imént felsoroltakra költenék.

Nyilván, ha a védelemre fordítható összeg jelentősen megemelkedik, akkor akár 30 százalékból vagy 40 százalékból is lehetne új fegyvereket venni" - közölte Kaiser Ferenc. Az NKE docense azonban arról is beszélt, hogy nem minden országnak lenne szüksége feltétlenül új fegyverekre, mivel a régebbiek korszerűsítésével is lépést tudnának tartani a haditechnika fejlődésével. Viszont az ukrajnai és a gázai háború mindenképpen rávilágított arra, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a drónok fejlesztésére.

Arra is emlékeztetett Kaiser Ferenc, hogy annak idején alapos megfontolás után döntött úgy a NATO, hogy a tagországai az éves GDP-jük 2 százalékát fordítsák védelemre. Ennyi még nem terheli meg túlságosan a nemzetgazdaságokat, ellenben jut belőle karbantartásra, tisztességes bérekre, továbbá korszerűsítésekre, vagy új beszerzésekre. Viszont számos tagország - ráadásul nem is a legszegényebbek - nem követte ezt és mostanra jókora lemaradásban van a többiekhez képest.

"Nyilván emiatt érthető az amerikaiak által szorgalmazott kiadás növelés. Ám azért emögött az is meghúzódik, hogy Washington újabb megrendeléseket akar besöpörni az USA hadiipara számára. Viszont az Európai Unió, Franciaország, Németország abban érdekelt, hogy amit lehet, saját fejlesztésű, és gyártású új eszközökkel cseréljenek le.

Európának is nagyon komoly védelmi ipara van" - hívta fel a figyelmet a katonai szakértő.

Ráadásul Kaiser Ferenc úgy látja, hogy az európai kapacitások rohamosan nőnek. "Most már jóval több harckocsit képes Európa legyártani, mint három éve. Megtöbbszörözték a lőszergyártást, bár valószínűleg még ennél is jóval több kell, ha fel akarunk készülni arra, ami az orosz-ukrán konfliktus után jöhet. Oroszország nem lesz Magyarország, vagy a NATO barátja, tehát Oroszországgal tartós fenyegetésként kell számolni."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megrázó beszámoló Székelyföldről: semmi sem maradt, csak a sírás az út szélén

A 1353-as adományvonal hívásával vasárnap éjfélig lehet csatlakozni a székelyföldi árvízkárosultak megsegítéséhez. Az Ökumenikus Segélyszervezet a segélyprogram újabb elemeként 8 és 12 év közötti, háromszéki gyermekeket táboroztat majd július végén Magyarországon. A szervezet székelyföldi segélyprogramjának vezetője jelenleg is Háromszéken van. Révfalvi Dorottya szerint a gyerekek komoly traumákat szenvedtek el.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Robbanásszerűen nő az új befektetési őrület - De tényleg lehet jövője?

Robbanásszerűen nő az új befektetési őrület - De tényleg lehet jövője?

Míg a hagyományos bankok még mindig csak megérteni próbálják a blokklánc-technológiát, addig a tokenizált értékpapírok piaca már 5,6 milliárd dolláros, de becslések szerint 2030-ra akár 30 000 milliárd dollárra is rúghat. Semmi kétség, a globalizált pénzpiacokra nemcsak technológiai innovációt, hanem szabályozási kihívásokat is hoznak magukkal a tokenizált értékpapírok. Az ok-okozati összefüggések visszafejtésével kezdődik annak a megértése, hogy mi is történik valójában, és hogyan reagálnak a fejleményekre a Wall Street-i óriások.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×