A CDU/CSU után a második legerősebb parlamenti párt jövőjével kapcsolatos lavinát a hónap elején a kölni székhelyű Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) indította el. Állásfoglalásában ugyanis „bizonyítottan szélsőségesnek” minősítette a pártot, amely a februári előre hozott parlamenti választásokon a három évvel korábbi eredményéhez képest megkétszerezte szavazatainak számát. A hivatal mindezt azzal indokolta, hogy a párt törekvéseivel veszélyezteti Németország demokratikus rendjét, a német nemzet fogalmát etnikai és származási alapon határozza meg. Betiltásról ugyan nem tett említést, de fokozott megfigyelés alá vonhatja a pártot.

Az AfD azonnal fellebbezett az ugyancsak kölni székhelyű közigazgatási bírósághoz .Az alkotmányvédelmi hivatal ezt követően a pártra vonatkozó „bizonyítottan szélsőséges” minősítést felfüggesztette. Azt hangoztatta, hogy a végső minősítéssel megvárja a közigazgatási bíróság határozatát. Ennek ellenére szerte az országban felerősödtek az AfD betiltását célzó követelések, amelyeket az ugyancsak ellenzéki Zöldek Pártja és a Baloldali Párt (Die Linke) is támogatott.

A kancellár a követelésekkel kapcsolatban korábban nem foglalt állást, és nem említette az AfD-t megválasztását követő első, mintegy 50 perces kormánynyilatkozatában sem. A demokratikus rend védelmében ugyanakkor nemzeti összefogásra szólított fel. Mindezt "pótolta" a Die Zeit című hetilapnak adott, egy nappal később megjelent interjújában, amelyből kitűnt, hogy

nem támogatja az AfD betiltását.

Szó szerint úgy fogalmazott, hogy „nagyon szkeptikus” az esetleges tiltással kapcsolatban. Merz szerint az ezt célzó követelés teljesítése túlságosan is a politikai vetélytárs felszámolásának látszatát keltené. Az AfD-vel kapcsolatban megfogalmazott, a demokratikus rend veszélyeztetését hangsúlyozó vádakkal kapcsolatban pedig kijelentettet, hogy azokat előbb be kell bizonyítani. A bizonyítás pedig az állam kötelessége – hangsúlyozta a kancellár, aki megválasztása előtt egyetértett azokkal a radikális követelésekkel, amelyeket az AfD támasztott az illegális bevándorlás elleni harc érdekében.

Tilalmi eljárást csak a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat, valamint a kormány kezdeményezhet. A jelek szerint a kancellárnak mindez nem áll szándékában, mint ahogy a CDU/CSU koalíciós parterének, az SPD-nek sem. Merzet megelőzve egy korábbi interjúban erre utalt Lars Klingbeil, a szociáldemokraták vezetője, hangsúlyozva, hogy az AfD-vel politikai téren kell felvenni a harcot. Klingbeil a Merz-kormányban az alkancellári tisztséget is betölti.