Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Szavazó a megismételt romániai elnökválasztás első fordulójában Bukarestben 2025. május 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Bogdan Cristel

Elképzelhetetlen helyzetbe kerülhet az erdélyi magyarság

Sajtóbeszélgetésen ismertette álláspontját az államelnök-választás második fordulójával kapcsolatban Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere csütörtökönön.

Kampányzáró beszélgetésre hívta a sajtó képviselőit csütörtökön Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. Az elöljáró megosztotta aggodalmait a vasárnap esedékes államelnök-választással kapcsolatban, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdélyi magyarság korábban soha nem volt a mostanihoz hasonlóan aggasztó helyzetben – számolt be a maszol.ro.

„Azt gondolom, hogy ennyire aggasztó helyzetben az erdélyi magyarság nem volt. Azért nem volt ennyire aggasztó, mert abba az elképzelhetetlen helyzetbe kerültünk, amikor a szélsőjobb meg tudja szerezni a teljes államhatalmi rendszert” – szögezte le a találkozó elején a városvezető, utalva arra, hogy a romániai elnökválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali, magyarellenes és oroszbarát George Simion, az AUR párt jelöltje nyerte.

Mint kifejtette: az államelnöki funkció elnyerésével a szélsőséges erők kezében összpontosulna számos meghatározó funkció, úgymint a kormányfői funkció, a titkosszolgálatok vezetése, az alkotmánybírák, a főügyészek személyei.

Korodi Attila elmondta: ennek a helyzetnek az „orvossága” egyetlen dolog lehet, ha a lakosság a lehető legnagyobb arányban szavaz az AUR-vezér ellen. „Nem Simionnak a neve a fontos, hanem az, amit ő képvisel és ahogyan képvisel. Az ő személyisége erre már csak egy plusz. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert úgy kell helyt állnunk, hogy közben meg kell legyen az a bizonyosságunk, hogy Romániában lesz egy többség, amely képes ezt megtenni” – fogalmazott.

„A legsérülékenyebbek mi vagyunk. Én csíkszeredai szemmel látom azt, hogy a legsérülékenyebbek mi vagyunk: csíkszeredaiak, székelyföldiek, erdélyiek ott, ahol erősebb közösségben élünk, mert célpont leszünk” – mutatott rá. Egybek mellett kiemelte: az elmúlt évben rekordrészvételeket döntött a magyar választási részvétel, de ennél is magasabb számokat kell felmutatni a vasárnapi második fordulóban.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×