eur:
401.83
usd:
357.86
bux:
96394.92
2025. május 19. hétfő Ivó, Milán
Blood-Stained Flags of Ukraine and Russia
Nyitókép: Manuel Augusto Moreno/ Getty Images

Moszkva nem akarja abbahagyni a háborút

Közös nyilatkozatban szólította fel Moszkvát egy teljes és feltétel nélküli harmincnapos tűzszünetre a francia államfő, a német kancellár, valamint a brit és a lengyel miniszterelnök szombaton Kijevben, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont elutasította ezt.

"Megerősítjük támogatásunkat Donald Trump amerikai elnök felhívása mellett, amely a békemegállapodás megkötésére irányul, és felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítések akadályozásával" - idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a nyilatkozatból, amely Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, valamint Keir Starmer brit és Donald Tusk lengyel miniszterelnök nevével jelent meg.

A négy európai vezető az Egyesült Államokkal együtt arra szólította fel Oroszországot, hogy "egyezzen bele egy teljes és feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetbe annak érdekében, hogy teret biztosítsanak az igazságos és tartós békéről szóló tárgyalásoknak". Hangsúlyozták továbbá, hogy készek

"a mielőbbi béketárgyalások támogatására, a tűzszünet technikai részleteinek megvitatására, és a teljes körű békemegállapodás megkötésének előkészítésére".

A nyilatkozatban az is szerepel, hogy a négy ország növeli Ukrajna támogatását. "Amíg Oroszország nem egyezik bele a tartós tűzszünetbe, mi továbbra is növelni fogjuk a nyomást az orosz hadigépezetre" - szögezték le a dokumentumban.

A négy vezető és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együtt telefonon beszélt az amerikai elnökkel - közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter. "Ukrajna és minden szövetségese kész a teljes és feltétel nélküli tűzszünetre a szárazföldön, a levegőben és a tengeren legalább 30 napig, akár már hétfőtől kezdve" - hangsúlyozta a miniszter. Szavai szerint ha Oroszország beleegyezik a fegyvernyugvásba, és biztosított lesz annak hatékony ellenőrzése, akkor a tartós tűzszünet és a bizalom erősítésére tett intézkedések utat nyithatnak a béketárgyalások előtt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatásáról biztosította a feltétel nélküli, 30 napos ukrajnai tűzszünetre tett kezdeményezést. Az X-en közzétett bejegyzésében kijelentette viszont, hogy az EU további súlyos szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, ha megsértené ezt a reménybeli tűzszünetet. A német kancellár és a francia elnök "komoly következményeket" helyezett kilátásba, ha Moszkva elutasítja a tűzszüneti javaslatot, amelyet Kijev már elfogadott.

Mindazonáltal Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombaton az orosz állami televízióban kijelentette, hogy Moszkvát nem lehet megfélemlíteni, és már hozzászokott a büntetőintézkedésekhez. "Már azon gondolkodunk, mit fogunk tenni ezeknek a szankcióknak a bevezetése után, hogyan minimalizáljuk ezek hatását" - mondta Peszkov, hozzátéve, hogy szerinte hiábavaló próbálkozás szankciókkal megfélemlíteni Oroszországot. Az európai vezetők nyilatkozatának megjelenése előtt az ABC News-nak adott nyilatkozatában Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindaddig elutasítja a 30 napos tűzszünet lehetőségét, amíg a Nyugat nem állítja le a fegyverszállításokat Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Balogh Tamás a Bayesian katasztrófájáról: nem volt esély arra, hogy bármit is tegyenek
Aréna

Balogh Tamás a Bayesian katasztrófájáról: nem volt esély arra, hogy bármit is tegyenek

A Bayesian tragédiájával kapcsolatos nyomozás újdonságairól, a szemtanúk beszámolóiból kibontakozó eseményekről, a megbecsülés jeleként többnyire nemesített roncsvizsgálók munkájáról beszélt Balogh Tamás műemlékvédelmi szakjogász, hajóroncskutató, hajózástörténeti szakíró, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti Egyesületének elnöke, a Magyar Búvár Szakszövetség tudományos bizottságának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Kaiser Ferenc: készülnünk kell arra, ami az orosz–ukrán konfliktus után jöhet

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint megegyeztek a NATO tagállamai abban, hogy a védelmi büdzséjüket a GDP öt százalékára emelik a következő évtizedben. Az InfoRádiónak nyilatkozó biztonság- és védelempolitikai szakértő szerint számos NATO-tag még a GDP-jének a két százalékát sem költi a védelmi kiadásokra, de az Amerikai Egyesült Államok is messze van az öt százalékos költéstől.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.20. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×