Infostart.hu
eur:
363.32
usd:
310.74
bux:
135324.77
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
rakétacsapás, rakétatámadás, rakéta,
Nyitókép: Getty Images / Anton Petrus

Szakértő: nem véletlenül dermedt meg India és Pakisztán konfliktusa

India szerdán rakétatámadást indított Pakisztán ellen, amire válaszul Iszlámábád vadászgépek lelövésével és tüzérségi tűzzel válaszolt. A két ország közötti konfliktus azután éleződött ki, hogy iszlamista szélsőségesek indiai turistákat mészároltak le Kasmír területén. Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint egyik fél sem akar háborúzni, ugyanakkor a konfliktusban benne van az eszkaláció lehetősége.

Az elmúlt napokban India reagált arra a terrortámadásra, amelyet az egyik terroristaszervezet április 22-én követett el az indiai Kasmír területén, amelynek keretében 25 indiai állampolgárt és 1 nepáli állampolgárt végeztek ki.

Ez Indiában óriási felháborodást váltott ki, és Narendra Modi kilátásba helyezte a katonai fellépést, ami azonnal akcióba is torkollott keddre, India kilenc nem katonai célpontot, hanem kifejezetten „terrorista célpontokat” támadott, ennek következtében 26, többségében civil ember vesztette életét, sok sebesült is lett, jelentős károk is keletkeztek.

Csicsmann László szerint a helyzet viszont nem ennyire egyszerű, hogy pakisztáni terroristák kezdték az egészet. „Amikor április 22-i cselekmény elkövetését egy Ellenállás Front nevű szervezet vállalta magára, amelynek a gyökere a Lashkar-e-Taiba nevű terrorszervezet, ez működött Pakisztánban, illetve hajtott végre merényleteket ott. Ezúttal India alapvetően bizonyíték nélkül azzal vádolja Pakisztánt, hogy nem csak hogy tudomása volt a merénylet végrehajtásáról, hanem a fegyveres erők vagy a titkosszolgálat támogatta ezt a szervezetet” – mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Ezeket a vádakat Pakisztán elutasítja, és azt követeli, hogy független vizsgálóbizottságot hozzanak létre – hiába. A szakértő azonban jelezte, hogy az elmúlt évtizedekben a pakisztáni fegyveres erők és a titkosszolgálat valóban támogatott fegyveres csoportokat, hogy törjenek be a határ másik oldalára, de ez a kontroll az érintett szervezetek fölött bizonyára csökkenhetett, és nem biztos, hogy Pakisztánban az állami vagy a katonai vezetés tudott a merényletről előzetesen, hiába volt ez a „képlet” korábban.

A mostani akció „újdonsága” igazából az, hogy most civilek vesztették életüket, a 1990-es évektől kezdődően inkább indiai katonákat, rendőröket „vadásztak le” merényletekkel.

Az eszkalációs veszélyről Csicsmann László azt mondta, a lehetőség benne van, de India már jelezte, feltételezett terroristacélpontokkal szembeni támadással nem kívánják tovább fokozni a feszültséget, és a maguk részéről lezárják a konfliktust, ugyanakkor lehetnek olyan tényezők a háttérben, például ha megismétlődik egy újabb terrormerénylet, vagy ha esetleg Pakisztán válaszként olyan indiai célpontokat talál el, amelyek ismételten kérdéseket vetnek fel. „Benne van az eszkaláció lehetősége, de az, hogy a két állam atomfegyverrel is rendelkezik, érdekes módon inkább korlátozza azt” – mutatott rá.

A globális szereplők közül mind az Egyesült Államok, mind Kína nyugalomra inti a feleket – mondta még Csicsmann László, megjegyezve, hogy az Egyesült Államoknak India fő partnere, Pakisztáné Kína.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fodor Gábor az Arénában: hét ok vezetett a Fidesz súlyos vereségéhez

Fodor Gábor az Arénában: hét ok vezetett a Fidesz súlyos vereségéhez

Két fontos közülük: a rossz viszony az EU-val, és a választójogi törvény módosítása – de öt másik fontos tényezőt is megnevezett Fodor Gábor volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, aki az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Újra nő a feszültség a Hormuzi-szorosnál, feszülten figyelnek a befektetők

Újra nő a feszültség a Hormuzi-szorosnál, feszülten figyelnek a befektetők

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×