Infostart.hu
eur:
363.87
usd:
315.26
bux:
147660.26
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
rakétacsapás, rakétatámadás, rakéta,
Nyitókép: Getty Images / Anton Petrus

Szakértő: nem véletlenül dermedt meg India és Pakisztán konfliktusa

India szerdán rakétatámadást indított Pakisztán ellen, amire válaszul Iszlámábád vadászgépek lelövésével és tüzérségi tűzzel válaszolt. A két ország közötti konfliktus azután éleződött ki, hogy iszlamista szélsőségesek indiai turistákat mészároltak le Kasmír területén. Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint egyik fél sem akar háborúzni, ugyanakkor a konfliktusban benne van az eszkaláció lehetősége.

Az elmúlt napokban India reagált arra a terrortámadásra, amelyet az egyik terroristaszervezet április 22-én követett el az indiai Kasmír területén, amelynek keretében 25 indiai állampolgárt és 1 nepáli állampolgárt végeztek ki.

Ez Indiában óriási felháborodást váltott ki, és Narendra Modi kilátásba helyezte a katonai fellépést, ami azonnal akcióba is torkollott keddre, India kilenc nem katonai célpontot, hanem kifejezetten „terrorista célpontokat” támadott, ennek következtében 26, többségében civil ember vesztette életét, sok sebesült is lett, jelentős károk is keletkeztek.

Csicsmann László szerint a helyzet viszont nem ennyire egyszerű, hogy pakisztáni terroristák kezdték az egészet. „Amikor április 22-i cselekmény elkövetését egy Ellenállás Front nevű szervezet vállalta magára, amelynek a gyökere a Lashkar-e-Taiba nevű terrorszervezet, ez működött Pakisztánban, illetve hajtott végre merényleteket ott. Ezúttal India alapvetően bizonyíték nélkül azzal vádolja Pakisztánt, hogy nem csak hogy tudomása volt a merénylet végrehajtásáról, hanem a fegyveres erők vagy a titkosszolgálat támogatta ezt a szervezetet” – mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Ezeket a vádakat Pakisztán elutasítja, és azt követeli, hogy független vizsgálóbizottságot hozzanak létre – hiába. A szakértő azonban jelezte, hogy az elmúlt évtizedekben a pakisztáni fegyveres erők és a titkosszolgálat valóban támogatott fegyveres csoportokat, hogy törjenek be a határ másik oldalára, de ez a kontroll az érintett szervezetek fölött bizonyára csökkenhetett, és nem biztos, hogy Pakisztánban az állami vagy a katonai vezetés tudott a merényletről előzetesen, hiába volt ez a „képlet” korábban.

A mostani akció „újdonsága” igazából az, hogy most civilek vesztették életüket, a 1990-es évektől kezdődően inkább indiai katonákat, rendőröket „vadásztak le” merényletekkel.

Az eszkalációs veszélyről Csicsmann László azt mondta, a lehetőség benne van, de India már jelezte, feltételezett terroristacélpontokkal szembeni támadással nem kívánják tovább fokozni a feszültséget, és a maguk részéről lezárják a konfliktust, ugyanakkor lehetnek olyan tényezők a háttérben, például ha megismétlődik egy újabb terrormerénylet, vagy ha esetleg Pakisztán válaszként olyan indiai célpontokat talál el, amelyek ismételten kérdéseket vetnek fel. „Benne van az eszkaláció lehetősége, de az, hogy a két állam atomfegyverrel is rendelkezik, érdekes módon inkább korlátozza azt” – mutatott rá.

A globális szereplők közül mind az Egyesült Államok, mind Kína nyugalomra inti a feleket – mondta még Csicsmann László, megjegyezve, hogy az Egyesült Államoknak India fő partnere, Pakisztáné Kína.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vészjósló dolgot mondott a magyar trópusi éjszakákról a meteorológus

Vészjósló dolgot mondott a magyar trópusi éjszakákról a meteorológus

Egyre több az úgynevezett trópusi éjszaka Magyarországon, amikor a hőmérséklet éjjel sem csökken 20 Celsius fok alá – derült ki az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatásából. Vajon milyen lehet a folytatás a jövőben?
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását. Szombaton dönthet a kormánypárt, ki lesz a jelöltje, egyelőre több név is a kalapban van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×