Infostart.hu
eur:
356.62
usd:
306.29
bux:
131129.05
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Colorful Ilulissat in Sunset, Greenland
Nyitókép: Getty Images

Még egy nyomós ok, ami miatt Donald Trump szemet vethetett Grönlandra

Nehézkes és drága a kritikus fontosságú grönlandi ásványkincsek kitermelése, mégis vonzó alternatíva lehet. A szigeten még soha nem végeztek ipari olaj- vagy gázfúrást, pedig három kitermelési engedély is van hozzá. Kedden Grönlandon választások lesznek, a sziget függetlensége a fő téma.

Grönland területe gazdag ásványokban, ritkaföldfémekben, nemesfémekben, ezek az ásványkincsek pedig növekvő jelentőségre tesznek szert a világ technológiai átalakulásában és a zöld átállásban, kitermelésükkel szemben azonban problémát támasztanak a szigetország zord sarkvidéki körülményei és a magas üzemeltetési költségek. A dán és grönlandi földtani intézet (GEUS) becslése szerint 36,1 millió tonna ritkaföldfém található a szigetország talajában. Az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) adatai szerint azonban ebből csak mintegy 1,5 millió tonna termelhető ki. Utóbbi szám meglehetősen szerény Kína 44 millió tonnás, vagy Brazília 21 millió tonnás készleteihez képest.

A kritikus nyersanyagok (Critical raw materials, CRMs) olyan anyagok, amelyek nagy gazdasági jelentőséggel bírnak, ugyanakkor magas ellátási kockázattal is járnak. Ezek közé tartoznak a ritkaföldfémek, amely csoportba kilenc nehéz és nyolc könnyű ritkaföldfémet sorolnak. Ezek az anyagok megtalálhatók olyan mindennapi használati tárgyakban, mint az okostelefonok, laptopok, televíziók és egyéb elektromos eszközök. A ritkaföldfémek emellett a zöld átállás szempontjából is különösen fontosak: ezeket használják például az elektromos autókban és a szélturbinákban.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a lítium, a réz és a grafit "kritikus fontosságúnak" tekinthető az energetikai átmenet szempontjából. Az USGS a grönlandi grafitlelőhelyeket hatmillió tonnára becsüli, ami a globális lelőhelyek mintegy 0,75 százalékának felel meg. Az akkumulátorokhoz használt lítium esetében a becslés 235 ezer tonna, ami a globális készletek 0,2 százaléka. Az IEA szerint 2040-re nyolcszorosára nőhet a kereslet ez iránt az elem iránt.

A Grönland alatti szénhidrogénkészletek is jelentősek: a GEUS, a grönlandi állami olajtársaság (Nunaoil) és a grönlandi ásványkincsekért felelős hatóság (MRA) szerint a szigeten mintegy 28,43 milliárd hordó kőolaj-egyenérték szénhidrogénkészlet található. Ugyanakkor

Grönlandon még soha nem végeztek ipari olaj- vagy gázfúrást, bár három kitermelési engedély is van hozzá.

Grönland déli részén található a Nalunaq aranybánya, amely a kanadai Amaroq Minerals vállalat tulajdonában van, és folyamatban van a kitermelés újraindítása. Az uránkészletek bányászata 2021 óta tilos Grönlandon. Ennek oka, hogy a bányászat kockázatokat rejt magában, mind az érzékeny sarkvidéki környezetre, mind a helyi lakosságra nézve, például a radioaktív melléktermékek miatt.

Grönlandon az ásványkincsek kitermelését megnehezítik és megdrágítják a sarkvidéki körülmények. "Távoli helyen vagyunk, ezért olyan drága Grönlandon ásványkincseket bányászni. Ezért vagyunk gyakran az utolsó lehetőség, amely szóba jöhet" – mondta Maliira Abelsen volt grönlandi pénzügyminiszter a dpa hírügynökségnek. "De ahogy kifogyunk a ritkaföldfémekből, nyilvánvalóan egyre vonzóbbá válik, hogy ismét Grönland felé forduljunk" – tette hozzá .

Maliira Abelsen szerint csak a bányászati engedélyekből és adókból származó bevételek új gazdasági támaszt jelenthetnének Grönland számára.

Az ásványi nyersanyagágazat hozzájárulhatna egy szélesebb alapokon nyugvó gazdasághoz, amire viszont Grönlandnak szüksége van a sokat vitatott, Dániától való esetleges függetlenséghez.

A világ legnagyobb szigetén, Grönlandon alig 57 ezer ember él. Egy januári felmérés szerint a grönlandiak 84 százaléka szeretné a Dániától való függetlenséget, de csak akkor, ha az nem jár gazdasági hátrányokkal.

Kedden a grönlandiaknak parlamenti választásokon kell szavazniuk, a sziget függetlensége a választások első számú témája.

Címlapról ajánljuk
Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között
Irán

Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint akár saját szakállára is támadást indíthat Izrael, ha Amerika és Irán megállapodik, ennek viszont megvan az oka, de lennének feltételei is. A Corvinus Egyetem tanára szerint tárgyalni lehet, közben viszont tele van aknával a Hormuzi-szoros, a mentesítés pedig fél év is lehet.

Magyar Péter benyújtotta – Így módosulna az Alaptörvény

Egyéni képviselőként nyújtotta be egymondatos Alaptörvényt módosító indítványát Magyar Péter, a módosító javaslat a keresztény kultúrával kapcsolatos.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Hiába a közös ellenség, egyre látványosabban esik egymásnak a két szövetséges olajhatalom

Hiába a közös ellenség, egyre látványosabban esik egymásnak a két szövetséges olajhatalom

A 2026. februári amerikai-izraeli támadás Irán ellen alapjaiban rázta meg a Perzsa-öböl térségét: Teherán válaszcsapásai áttörték a védelmi rendszereket, és megingatták azt a biztonságérzetet, amelyre az olajmonarchiák évtizedes gazdasági átalakulásukat építették. A közös iráni fenyegetés ellenére a régió két meghatározó hatalma, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre élesebb rivalizálásba került egymással a válság kezeléséről, a gazdasági diverzifikáció irányáról és a regionális befolyásról. Rijád a pakisztáni közvetítéssel elérhető békés megoldást szorgalmazza, míg Abu-Dzabi Izraellel szorosabbra fűzve kapcsolatait harciasabb fellépést követel Iránnal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×