Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus párti elnökjelölt a Pennsylvania állambeli Oaks városban tartott kampánygyűlésén 2024. október 14-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Már tervvel is előálltak Donald Trump emberei Grönland megszerzésére

Republikánus képviselők beterjesztettek egy törvényjavaslatot a Kongresszusban, ami felhatalmazná Donald Trump megválasztott elnököt, hogy tárgyaljon Dániával Grönland megszerzéséről.

A javaslatot a tennessee-i Andy Ogles képviselő jegyzi, és az úgynevezett "Make Greenland Great Again Act", azaz "Tegyük újra naggyá Grönlandot törvény" névre hallgat. A törvényjavaslat hivatalba lépésétől, január 20-ától hatalmazná fel Donald Trumpot, hogy tárgyalásokat kezdjen Grönland fennhatóságáról Dániával - írja az Axios híradása nyomán a Portfolio.

A törvénytervezet egy 60 napos időszakot adna a Kongresszusnak, hogy megakadályozza a megállapodást, ehhez azonban szükség lenne az elnöki vétó felülírásához szükséges alsó- és felsőházi kétharmados többségre.

A szintén republikánus Marjorie Taylor Greene a múlt héten nyújtott be javaslatot a Mexikói-öböl Amerikai-öbölre való átnevezésére, Dusty Johnson pedig azt javasolta, hatalmazzák fel Donald Trumpot a Panama-csatorna visszavásárlásáról szóló egyeztetésekre.

A megválasztott elnök korábban azt is megpedzette, hogy akár katonai erőt is alkalmazna Grönland és a Panama-csatorna megszerzéséhez. A hét folyamán Mette Fredriksen dán miniszterelnök telefonon egyeztetett Donald Trumppal a sziget jövőjét illetően, melynek során nyomatékosította, hogy a függetlenségről való döntés kizárólag Grönland hatáskörébe tartozik.

Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×