Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
331.72
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Az EUFOR ideiglenesen megnöveli katonai erőit Bosznia-Hercegovinában

Az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea megerősítette, hogy ideiglenesen megnöveli katonai erőit az országban az ott élő állampolgárok biztonságának érdekében.

Az EUFOR képessége kulcsfontosságú Bosznia-Hercegovina biztonságának és stabilitásának további támogatása szempontjából. A következő napokban a lakosság fokozott EUFOR-jelenlétet észlelhet - olvasható a hivatalos közleményben, amelyet a Klix.ba boszniai hírportál ismertetett szombaton.

"Az EUFOR továbbra is pártatlan, többnemzetiségű és tekintélyes haderő, amely rendelkezik a szükséges katonai erőforrásokkal ahhoz, hogy támogassa a bosznia-hercegovinai hatóságokat a stabil és biztonságos környezet fenntartásában Bosznia-Hercegovina minden állampolgára számára. Az EUFOR továbbra is elkötelezett e feladat mellett" - írták.

Denis Becirovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros vezetője pénteken felszólította az EUFOR-t, hogy sürgősen kérjen erősítést az ország stratégiai pontjaira, hogy megakadályozzák a további destabilizációt.

A bosnyák Becirovic megítélése szerint "támadás folyik az alkotmányos rend ellen", mert Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke és társai megpróbálják elérni a bosznia-hercegovinai alkotmány hatálytalanítását, ami szerinte az 1992-1995-ös háborút lezáró daytoni megállapodás megsemmisítésére irányuló, "tíz éve tartó erőfeszítéseik csúcspontja".

Dodik csütörtökön írta alá a boszniai szerb igazságügyi szervek szövetségitől történő elszakadásáról szóló jogszabályokat, amelyeket a boszniai szerb parlament február 27-én, két nappal azután fogadott el, hogy a szövetségi bíróság a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egyévi letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Dodikot.

A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság pénteken hatályon kívül helyzete ezeket a törvényeket, amelyek alkotmányosságáról a végső döntést az ország legfelsőbb bírósága hozza meg.

Dodik három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépését, valamint saját választási törvényt, ami szövetségi szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.

A boszniai Szerb Köztársaság elnökének lépéseit Marco Rubio amerikai külügyminiszter is bírálta. A politikus X-oldalán pénteken azt írta: Dodik intézkedései aláássák Bosznia-Hercegovina intézményeit, és fenyegetik azok biztonságát és stabilitását."Nemzetünk arra ösztönzi Bosznia-Hercegovina politikai vezetőit, hogy vegyenek részt a konstruktív és felelősségteljes párbeszédben. Felszólítjuk partnereinket a régióban, hogy csatlakozzanak hozzánk, és lépjenek fel e veszélyes és destabilizáló magatartás ellen" - írta az amerikai tárcavezető.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×