Infostart.hu
eur:
384.95
usd:
328.37
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Az EUFOR ideiglenesen megnöveli katonai erőit Bosznia-Hercegovinában

Az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea megerősítette, hogy ideiglenesen megnöveli katonai erőit az országban az ott élő állampolgárok biztonságának érdekében.

Az EUFOR képessége kulcsfontosságú Bosznia-Hercegovina biztonságának és stabilitásának további támogatása szempontjából. A következő napokban a lakosság fokozott EUFOR-jelenlétet észlelhet - olvasható a hivatalos közleményben, amelyet a Klix.ba boszniai hírportál ismertetett szombaton.

"Az EUFOR továbbra is pártatlan, többnemzetiségű és tekintélyes haderő, amely rendelkezik a szükséges katonai erőforrásokkal ahhoz, hogy támogassa a bosznia-hercegovinai hatóságokat a stabil és biztonságos környezet fenntartásában Bosznia-Hercegovina minden állampolgára számára. Az EUFOR továbbra is elkötelezett e feladat mellett" - írták.

Denis Becirovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros vezetője pénteken felszólította az EUFOR-t, hogy sürgősen kérjen erősítést az ország stratégiai pontjaira, hogy megakadályozzák a további destabilizációt.

A bosnyák Becirovic megítélése szerint "támadás folyik az alkotmányos rend ellen", mert Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke és társai megpróbálják elérni a bosznia-hercegovinai alkotmány hatálytalanítását, ami szerinte az 1992-1995-ös háborút lezáró daytoni megállapodás megsemmisítésére irányuló, "tíz éve tartó erőfeszítéseik csúcspontja".

Dodik csütörtökön írta alá a boszniai szerb igazságügyi szervek szövetségitől történő elszakadásáról szóló jogszabályokat, amelyeket a boszniai szerb parlament február 27-én, két nappal azután fogadott el, hogy a szövetségi bíróság a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egyévi letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Dodikot.

A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság pénteken hatályon kívül helyzete ezeket a törvényeket, amelyek alkotmányosságáról a végső döntést az ország legfelsőbb bírósága hozza meg.

Dodik három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépését, valamint saját választási törvényt, ami szövetségi szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.

A boszniai Szerb Köztársaság elnökének lépéseit Marco Rubio amerikai külügyminiszter is bírálta. A politikus X-oldalán pénteken azt írta: Dodik intézkedései aláássák Bosznia-Hercegovina intézményeit, és fenyegetik azok biztonságát és stabilitását."Nemzetünk arra ösztönzi Bosznia-Hercegovina politikai vezetőit, hogy vegyenek részt a konstruktív és felelősségteljes párbeszédben. Felszólítjuk partnereinket a régióban, hogy csatlakozzanak hozzánk, és lépjenek fel e veszélyes és destabilizáló magatartás ellen" - írta az amerikai tárcavezető.

Címlapról ajánljuk
Von der Leyen ebben látja a legnagyobb biztonsági garanciát 2026 végére

Von der Leyen ebben látja a legnagyobb biztonsági garanciát 2026 végére

Talán az eddigi leghatározottabb állásfoglalást tette az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arról, hogy Ukrajnának igenis mihamarabb csatlakoznia kell az unió kötelékébe. Az év végi kijelentést nem sokkal az ukrán elnök Donald Trumppal folytatott találkozója után tette meg, azonban annak megvalósulásához erős amerikai nyomásra is szükség lesz, különösen, ha az évzáró EU-csúcs tapasztalataiból indulunk ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×