Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az Európai Bizottság elnökevel, Ursula von der Leyennel tartott sajtóértekezleten, amelyen az európai versenyképességről készült jelentést ismertetik Brüsszelben 2024. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Hosszan sorolja Európa bajait a versenyképességi jelentés gazdája

Az európai gazdaság növekedésének újraindítását célzó reformok még sürgetőbbé váltak az amerikai kereskedelmi háború fenyegetései miatt - jelentette ki Mario Draghi az Európai Központi Bank volt elnöke, korábbi olasz miniszterelnök kedden Brüsszelben.

Az Európai Központi Bank korábbi elnöke, aki tavaly szeptemberben mutatta be az Európai Bizottság felkérésére elkészült jelentését az európai versenyképesség kihívásairól, az uniós parlamentben tartott beszédben felhívta a figyelmet arra: a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztések többsége továbbra is Európán kívül történik. A világ 10 legjobb nagy modelljéből nyolcat az Egyesült Államokban fejlesztettek, míg a másik kettő Kínából származik.

Minden elvesztegetett nap tovább növeli az Európa és a technológiai élvonal közötti szakadékot, ugyanakkor az MI-fejlesztés csökkenő költségei lehetőséget kínálnak arra, hogy az EU gyorsabban felzárkózzon, ha megfelelő lépéseket tesz - tette hozzá.

Jelentős kihívásnak nevezte az energiaárak kiszámíthatatlanságát. Rámutatott, hogy a földgáz ára szeptember óta 40 százalékkal emelkedett, miközben az Egyesült Államokból importált cseppfolyósított földgáz (LNG) árrése az elmúlt évben 100 százalék fölé nőtt. A villanyárak is emelkedtek Európa több országában, és még mindig két-háromszor magasabbak, mint az Egyesült Államokban - mutatott rá.

A nevével fémjelzett, szeptemberben közzétett jelentésben a fő geopolitikai téma Kína felemelkedése volt, azonban most EU az új amerikai kormányzat által kivetett vámokkal néz szembe, ami akadályozza a legnagyobb exportpiacához való hozzáférését. Ráadásul a Kínára kivetett magasabb amerikai vámok a kínai többletkapacitást Európába irányítják át, ami tovább sújtja az európai vállalatokat - tette hozzá Mario Draghi.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai nagyvállalatok jobban aggódnak az amerikai iparpolitika hatásai, mint az Egyesült Államok piacának elvesztése miatt. Az Egyesült Államok alacsonyabb adókra, olcsóbb energiára és deregulációra építve próbálja magához vonzani az európai vállalatokat, miközben Európát magára hagyhatja biztonsági kérdésekben, például Ukrajnában - jegyezte meg.

"Ahhoz, hogy megbirkózzunk ezekkel a kihívásokkal, egyre inkább úgy kell viselkednünk, mintha egy állam lennénk. Összehangolt, gyors és hatékony válaszra van szüksége, amely magában foglalja a kutatás, ipar, kereskedelem és pénzügyek koordinációját. Az európai gazdaság stagnál, miközben a világ többi része növekszik, ezért sürgősen meg kell teremteni a feltételeket az innovatív vállalatok itthon tartására és növekedésére" - hangoztatta Mario Draghi.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×