A vitában, amelyet a két közszolgálati televízió, az ARD és a ZDF rendezett, a két legfontosabb naprendi téma a migráció és a gazdaság volt, majd Ukrajna és általánosságban a külpolitika követezett. A hangnemét tekintve inkább békés, sőt szokatlanul derűs vita a választások utáni koalíciós esélyek latolgatásával ért véget.

Az első értékelések szerint

a kancellári tisztség elnyerésére kisebb eséllyel pályázó szociáldemokrata Scholz volt a "támadóbb", míg a kihívó Merz inkább "védekezett".

Minden más témánál határozottabban mutatkozott meg mindez az AfD párthoz fűződő viszonyt illetően. A hivatalban lévő kancellár azzal vádolta riválisát, hogy lepaktált a radikális jobboldali párttal, megszegve korábbi ígéretét. Mindezt Merz ismételten a leghatározottabban cáfolta, és a vádakat elutasította. A kereszténydemokrata politikus ezzel szemben a Scholz kormány liberális menekültpolitikáját pellengérezte ki, utalva arra, hogy három éves regnálása idején több mint kétmillió migránst engedett be az országba.

Elemzők szerint semmifajta újdonságot nem eredményezett a vita a gazdaság helyzetét illetően, mint ahogy Ukrajna támogatásával kapcsolatban sem. Ami a gazdaságot illeti, Merz a hosszú távra szóló tervezés hiányát rótta fel riválisának. Ukrajnát illetően pedig ismét a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták szállításának elutasítását marasztalta el.

A Der Tagesspiegel szerint a vita nyugodt és tárgyilagos volt, ugyanakkor unalmas is. A Der Spiegel azt rótta el, hogy Merz és Scholz "aggasztóan keveset" beszélt a jövő nagy kérdéseiről. A Die Welt értékelése szerint a vitának nem volt egyértelmű győztese. A kilencven perc alatt verbális támadásaival Scholz volt erőszakosabb, míg a kihívó Merz egy kiegyensúlyozott államférfi benyomását keltette, aki ezúttal uralkodott érzelmein.

A Bild című lap a vitát egy futballdöntőhöz hasonlította, amelynek egyik résztvevője a kancellár címet akarta megőrizni, míg a másik annak megszerzésére tört. Az újság értékelése szerint 13 nappal a mérkőzés lefújása előtt eldőlt, hogy Scholznak semmi esélye sincs a győzelemre. "Nem helyezte komoly nyomás alá Merzet, aki szinte minden támadást mosolyogva hárított el, és majdnem államférfiként viselkedett" – írta a lap.

A Wahlen közvélemény-kutató csoport adatai szerint a szavazásra jogosultak 37 százaléka Olaf Scholzot látta győztesnek, 34 százalék Merzet. 29 százalék szerint kettejük között szinte semmi különbség nem volt. Az adatok szerint Scholz "hitelesebb és szimpatikusabb" volt, a szakértelmet tekintve ugyanakkor nem volt különbség a két vetélytárs között.

Értesülések szerint a ZDF hétfő este külön-külön szólaltatja meg a másik két kancellárjelöltet, a zöldpárti Robert Habecket, valamint az AfD társelnökét Alice Weidelt. Kettejük eredetileg felajánlott vitáját Habeck elutasította. A ZDF és az ARD pedig korábban arra mondott nemet, hogy a négy kancellárjelölt részvételével tartsanak televíziós vitát.

Erre azonban február 16-án mégis sor kerül, csak épp nem a közszolgálati televízió, hanem az RTL kereskedelmi csatorna rendezésében.