Infostart.hu
eur:
380.48
usd:
326.11
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

Főpróba? – Észak-Korea saját háborújára készülhet Ukrajnában

Az Egyesült Államok figyelmeztetett: a phenjani rezsim feltehetően azért küldött katonákat Ukrajnába, hogy a kommunista ország hadserege harci tapasztalatokat szerezzen egy újabb koreai háborúhoz.

„Észak-Korea jelentős hasznot húz abból, hogy katonai felszereléseket és korszerű hadiipari technológiákat kap Oroszországtól, illetve katonái harci tapasztalatokat szerezhetnek Ukrajnában. Mindez fokozza Phenjan képességét arra, hogy háborút indítson a szomszédai ellen” – mondta az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének helyettese. Camille Shea a Biztonsági Tanács ülésén beszélt, amit azért hívtak össze, mert Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre – jelentette a Reuters.

A brit hírügynökség idézte az amerikai diplomatának azt a kijelentését is, hogy a kommunista vezetésű ázsiai ország az így megszerzett tapasztalatait nemcsak a szomszédai fenyegetésére, hanem

szélsőséges csoportok felfegyverzésére és kiképzésére használhatja.

Észak-Korea ENSZ-küldötte erre azzal válaszolt, hogy országának éppen az USA fenyegetése miatt kell fejlesztenie a hadseregét. Egyúttal kettős mércével vádolta az amerikaiakat, akik a több ezer halálos áldozattal járó gázai háborút Izrael jogos önvédelmének tartják, miközben meg akarják akadályozni, hogy Észak-Korea fejlessze katonai képességeit.

Ehhez a véleményhez csatlakozott Oroszország állandó ENSZ-képviselője is.Vaszilij Nyebenzja azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán hadgyakorlatokkal provokálja Észak-Koreát. Emellett „teljesen alaptalannak” nevezte azt az amerikai állítást, miszerint Oroszország műhold- és űrtechnológiát kíván megosztani Phenjannal. „Az ilyen állítások csak arra szolgálnak, hogy befeketítsék az Orosz Föderáció és a baráti KNDK közötti kétoldalú együttműködést” – hangoztatta Nyebenzja,

majd melegen gratulált Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek születésnapja alkalmából.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólalt Dél-Korea küldötte is. Jun Kuk Huang egyebek közt azt hangsúlyozta: az Ukrajnába küldött északi katonák „lényegében Kim Dzsong Un rabszolgái, akiket agymosással kényszerítenek életük feláldozására, hogy ezzel pénzt és fejlett katonai technológiát szerezzenek a rezsimnek Oroszországtól”.

A Reuters emlékeztet rá: Észak-Korea 2006 óta áll ENSZ-szankciók hatálya alatt, és az intézkedéseket azóta már többször is szigorították. Az intézkedések legfőbb célja az, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverek és a ballisztikus rakéták fejlesztését. Azonban londoni vélemény szerint aligha várható, hogy a világszervezet újabb és az eddigieknél hatékonyabb korlátozásokat vezessen be Phenjan ellen, mivel a 15 tagú testületben vétójoguk van az oroszoknak.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×