Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

Főpróba? – Észak-Korea saját háborújára készülhet Ukrajnában

Az Egyesült Államok figyelmeztetett: a phenjani rezsim feltehetően azért küldött katonákat Ukrajnába, hogy a kommunista ország hadserege harci tapasztalatokat szerezzen egy újabb koreai háborúhoz.

„Észak-Korea jelentős hasznot húz abból, hogy katonai felszereléseket és korszerű hadiipari technológiákat kap Oroszországtól, illetve katonái harci tapasztalatokat szerezhetnek Ukrajnában. Mindez fokozza Phenjan képességét arra, hogy háborút indítson a szomszédai ellen” – mondta az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének helyettese. Camille Shea a Biztonsági Tanács ülésén beszélt, amit azért hívtak össze, mert Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre – jelentette a Reuters.

A brit hírügynökség idézte az amerikai diplomatának azt a kijelentését is, hogy a kommunista vezetésű ázsiai ország az így megszerzett tapasztalatait nemcsak a szomszédai fenyegetésére, hanem

szélsőséges csoportok felfegyverzésére és kiképzésére használhatja.

Észak-Korea ENSZ-küldötte erre azzal válaszolt, hogy országának éppen az USA fenyegetése miatt kell fejlesztenie a hadseregét. Egyúttal kettős mércével vádolta az amerikaiakat, akik a több ezer halálos áldozattal járó gázai háborút Izrael jogos önvédelmének tartják, miközben meg akarják akadályozni, hogy Észak-Korea fejlessze katonai képességeit.

Ehhez a véleményhez csatlakozott Oroszország állandó ENSZ-képviselője is.Vaszilij Nyebenzja azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán hadgyakorlatokkal provokálja Észak-Koreát. Emellett „teljesen alaptalannak” nevezte azt az amerikai állítást, miszerint Oroszország műhold- és űrtechnológiát kíván megosztani Phenjannal. „Az ilyen állítások csak arra szolgálnak, hogy befeketítsék az Orosz Föderáció és a baráti KNDK közötti kétoldalú együttműködést” – hangoztatta Nyebenzja,

majd melegen gratulált Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek születésnapja alkalmából.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólalt Dél-Korea küldötte is. Jun Kuk Huang egyebek közt azt hangsúlyozta: az Ukrajnába küldött északi katonák „lényegében Kim Dzsong Un rabszolgái, akiket agymosással kényszerítenek életük feláldozására, hogy ezzel pénzt és fejlett katonai technológiát szerezzenek a rezsimnek Oroszországtól”.

A Reuters emlékeztet rá: Észak-Korea 2006 óta áll ENSZ-szankciók hatálya alatt, és az intézkedéseket azóta már többször is szigorították. Az intézkedések legfőbb célja az, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverek és a ballisztikus rakéták fejlesztését. Azonban londoni vélemény szerint aligha várható, hogy a világszervezet újabb és az eddigieknél hatékonyabb korlátozásokat vezessen be Phenjan ellen, mivel a 15 tagú testületben vétójoguk van az oroszoknak.

Címlapról ajánljuk
Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány hogyan adja vissza a kulturális intézmények szakmai önállóságát.

Orbán Viktor elmondta, mire építheti a Fidesz az ellenzéki politikáját

A volt miniszterelnök egy interjúban részletezte, hogy mindig a szabad, szuverén Magyarországért dolgozott. „A helyzet és a körülmények mások, de a lényeg ugyanaz: a politika nálam nem állás, hanem szolgálat” – fogalmazott a beszélgetést ajánló Facebook-bejegyzésben. Az interjúban elmondta, már zajlik az előkészítés, ősszel indulhat a munka, de előtte most még „a szelíd népénekek évei után most rock’n’roll következik”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

A klímaváltozás és a környezeti válságok ma már nem csupán ökológiai, hanem egyre inkább gazdasági és pénzügyi kérdések is. A legfrissebb tudományos és gazdasági elemzések egyértelműen jelzik: az éghajlatpolitikai intézkedések halogatása súlyos pénzügyi kockázatokat és társadalmi veszteségeket eredményez. Miközben az átállás jelentős beruházásokat igényel, ezek költsége eltörpül a be nem avatkozás hosszú távú következményei mellett. Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak: a gyakoribb aszályok, hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása már most is jelentős károkat okoznak. A késlekedés ára hazánkban is gyorsan nő, hiszen a mezőgazdasági termelés, az egészségügy és a gazdasági versenyképesség egyaránt sérül, miközben a zöld átállás felgyorsítása egyre sürgetőbbé válik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×