Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Industrial equipment (pipes, manometer/pressure gauge, levers, faucets, indicators) in a natural gas compressor station.
Nyitókép: CatEyePerspective/Getty Images

Előrelépés a horvátoknál LNG-ügyben

A horvát kormány csütörtöki ülésén stratégiai beruházási projektté nyilvánította a krki LNG-terminál projektjéhez kapcsolódó infrastruktúrát.

A munkálatok kivitelezője a horvát Plinacro gázszállítási rendszer-üzemeltető vállalat, a teljes költség pedig 534 millió eurót tesz ki.

Ante Susnjar gazdasági miniszter a kabinet ülésén elmondta: a fő csővezetéket az Omisalj-Zlobin, a Zlobin-Bosiljevo-Sisak-Kozarac és a Kozarac-Slobodnica gázvezeték alkotja, valamint a Lucko-Zabok interkonnektor Szlovénia felé, amely összeköti a krki LNG-terminált (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) Közép- és Kelet-Európa országaival és Ukrajnával.

A vezeték a Magyarország és Horvátország között meglévő összeköttetés folytatása (Városföld-Drávaszerdahely-Donji Miholjac-Slobodnica). A Lucko-Zabok gázvezeték pedig Szlovénia felé növeli a kapacitásokat.

A négy gázvezeték megépítése - amely összesen 216 kilométer hosszú - Horvátországot regionális energiaközponttá teszi, és biztosítja energiafüggetlenségét, továbbá a háztartások és vállalkozások földgázellátásának folytonosságát és biztonságát is garantálja Horvátországban és más uniós országok területén - hangsúlyozta a tárcavezető.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő hozzátette, hogy a projekt részeként épülő gázvezetékek hidrogén szállítására is alkalmasak lesznek.

Zágráb még 2022-ben döntött arról, hogy másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről, 6,1 milliárd köbméterre növelik a krki LNG-terminál kapacitását, míg a hozzá tartozó új gázvezeték-hálózat megépítését három éven belül tervezi.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×