Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Industrial equipment (pipes, manometer/pressure gauge, levers, faucets, indicators) in a natural gas compressor station.
Nyitókép: CatEyePerspective/Getty Images

Előrelépés a horvátoknál LNG-ügyben

A horvát kormány csütörtöki ülésén stratégiai beruházási projektté nyilvánította a krki LNG-terminál projektjéhez kapcsolódó infrastruktúrát.

A munkálatok kivitelezője a horvát Plinacro gázszállítási rendszer-üzemeltető vállalat, a teljes költség pedig 534 millió eurót tesz ki.

Ante Susnjar gazdasági miniszter a kabinet ülésén elmondta: a fő csővezetéket az Omisalj-Zlobin, a Zlobin-Bosiljevo-Sisak-Kozarac és a Kozarac-Slobodnica gázvezeték alkotja, valamint a Lucko-Zabok interkonnektor Szlovénia felé, amely összeköti a krki LNG-terminált (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) Közép- és Kelet-Európa országaival és Ukrajnával.

A vezeték a Magyarország és Horvátország között meglévő összeköttetés folytatása (Városföld-Drávaszerdahely-Donji Miholjac-Slobodnica). A Lucko-Zabok gázvezeték pedig Szlovénia felé növeli a kapacitásokat.

A négy gázvezeték megépítése - amely összesen 216 kilométer hosszú - Horvátországot regionális energiaközponttá teszi, és biztosítja energiafüggetlenségét, továbbá a háztartások és vállalkozások földgázellátásának folytonosságát és biztonságát is garantálja Horvátországban és más uniós országok területén - hangsúlyozta a tárcavezető.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő hozzátette, hogy a projekt részeként épülő gázvezetékek hidrogén szállítására is alkalmasak lesznek.

Zágráb még 2022-ben döntött arról, hogy másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről, 6,1 milliárd köbméterre növelik a krki LNG-terminál kapacitását, míg a hozzá tartozó új gázvezeték-hálózat megépítését három éven belül tervezi.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×