Infostart.hu
eur:
384.64
usd:
329.46
bux:
116560.1
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
Az ukrán elnöki sajtószolgálat képén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter (b) egy erődrendszer építkezésén, a Volinyi területen, egy nem megnevezett helyszínen az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. július 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Az ukrán elnök jövőre pontot szeretne tenni a háború végére

Egy szombaton sugárzott rádióinterjúban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy a kelet-ukrajnai helyzet nehéz, Oroszország előretör a területen, és több települést is követel, valamint hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem érdekelt abban, hogy beleegyezzen egy békeszerződésbe. Az ukrán elnök szót ejtett arról is, hogy 2025-ben találkozik Donald Trumppal, valamint az ukrán rakétaprogramról is beszélt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán állami rádiónak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy diplomáciai úton érjen véget 2025-ben az Oroszországgal vívott háború – idézi a Reuters szemléjét az Index.

Az ukrán elnök elismerte a „nehéz” harci helyzetet keleten, ahol Oroszország előrenyomul, és több város és falu elfoglalását követeli, ugyanakkor azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin nem érdekelt a békeszerződés megkötésében. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Zelenszkij azt mondta, hogy számára az „erős Ukrajna” a legfőbb feltétel, akár a diplomáciában, akár a harctéren.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy az amerikai jogszabályok megakadályozzák, hogy a januári beiktatása előtt találkozzon Donald Trump nemrég megválasztott amerikai elnökkel. Az ukrán vezető azt mondta, hogy csak magával Trumppal beszélne, nem pedig valamelyik küldöttjével vagy tanácsadójával.

„Én mint Ukrajna elnöke csak az Amerikai Egyesült Államok elnökével fogok komolyan venni egy beszélgetést, minden tiszteletem ellenére [...]. A mi részünkről mindent meg kell tennünk, hogy ez a háború jövőre diplomáciai úton érjen véget” – mondta Zelenszkij.

Zelenszkij korábban hangsúlyozta, hogy közte és Donald Trump megválasztott amerikai elnök között konstruktív együttműködés alakult ki, és tekintettel Trump jövőbeli kormánypolitikájára, az ukrajnai háború „gyorsabban fog véget érni”.

Arról is beszámolt, hogy Ukrajna rakétaprogramjában jelenleg négyféle rakétatípust tesztelnek. „Ami a drónokat, az elektronikus hadviselési rendszereket, a nagy hatótávolságú drónokat, a Shahíd elleni harcot illeti, nos, még nem értünk el nagy eredményeket, de haladunk. Ebből a szempontból van egy rakétaprogram. Négyféle rakétánk van, jelenleg teszteljük őket” – jegyezte meg Zelenszkij.

Kiemelte, hogy a haditengerészeti drónok a tesztek alapján elérték a céljukat, és valóban megsemmisítették az orosz Fekete-tengeri Flotta nagy részét. Hozzátette még, hogy Ukrajna 2024-ben legyártotta az első száz rakétafegyvert, és növelni fogja a gyártást.

„A felét sem kaptuk meg…”

Az ukrán elnök szerint Ukrajna az Egyesült Államok által hivatalosan kiutalt fegyverek felét sem kapta meg. „Ami pedig a hatalmas, az Egyesült Államoktól kapott segítséget illeti. [...] Ha megkérdezné tőlem, hogy mennyit kaptunk belőle, nem mennék bele a részletekbe, mert a különböző intézményeknek, mind a védelmi minisztériumnak, mind a hírszerző szolgálatoknak stb. különböző jelentéseik vannak. Csak annyit mondanék, hogy a felét sem kaptuk meg” – jegyezte meg Zelenszkij.

„Azt hiszem, ez egy fontos elem, amikor arról beszélünk, hogy ki segít nekünk. Úgy értem, Európa nem segített kevesebbet. És ez fontos, amikor a háláról beszélünk. Minden egyes »fillér« fontos a túlélésünkhöz, és hálásak vagyunk érte. De őszintének kell lennünk” – tette hozzá.

„Amikor azt mondom, hogy fele, akkor kevesebbet értek ez alatt, fegyverekre gondolok. Én a fegyverekről beszéltem. Természetesen van humanitárius segély, van pénzügyi segély, van a költségvetésbe irányított pénzügyi segély, vannak a régiókba irányított külön humanitárius programok. Hálásak vagyunk partnereinknek mindezért a segítségért. Összességében a háború kezdetétől, nem az első naptól, de, mondjuk úgy, hogy a háború kezdetétől nagyszerű volt a segítség” – mondta Zelenszkij.

A mozgósítási törvényről is szó esett

Zelenszkij szerint a mozgósításról szóló törvény egyes rendelkezéseit ki kellene igazítani, továbbá helytelennek tartja, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára megnevezte a mozgósítandó személyek pontos számát. Az ukrán elnököt arról is kérdezték, hogyan értékeli a mozgósítási törvény hat hónapját.

„Különböző módokon. [...] A valóságban minden egy kicsit másképp van. Vannak szabályok, hogy a törvény szerint kell élni, és ez így van rendjén, de ha a törvény bizonyos rendelkezéseit nem támogatja a társadalom, különösen a hadsereg képviselői, akkor néhány dolgot egy kicsit módosítani kell” – mondta mások mellett az ukrán elnök.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.

Szakértő: ennyi hó már a téli guminak is sok, inkább a tömegközlekedést válasszuk

A jövő héten még hidegebb lesz, ezért ehhez a lehűléshez alkalmazkodva kell kezelni a nyomást az abroncsokban, mert csak megfelelő nyomásérték alatt működik jól a gumi – mondta az InfoRádióban a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke. Morenth Péter szerint nagyobb mennyiségű hó esetén már az sem vehető teljesen biztosra, hogy a téli abroncs megfelelő segítséget tud nyújtani.
Elfogyott a lendület, mínuszban zárt Amerika

Elfogyott a lendület, mínuszban zárt Amerika

Jól teljesítettek az elmúlt napokban a tőzsdék, tegnap az USA-ban rekordokat döntöttek a vezető részvényindexek, Ázsiában viszont inkább negatív mozgások voltak ma jellemzők. A befektetők a geopolitikai eseményekre figyelnek, az USA venezuelai akciója után a Trump-adminisztráció több opciót is vizsgál Grönland megszerezése érdekében - eközben pedig zajlanak a tárgyalások az ukrajnai háború lezárásáról is. A geopolitikai bizonytalanság közepette az európai indexek vegyes elmozdulásokat mutatnak, a magyar piac viszont újabb történelmi csúcsot állított be. Az USA-bana Nasdaq tudott csak nagyon enyhe pluszban zárni, a másik két index mínuszosan tért nyugovóra, megtörve ezzel az év eleje óta tartó lendületet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×