eur:
402.19
usd:
382.89
bux:
87980.76
2025. február 21. péntek Eleonóra
tenger
Nyitókép: Pixabay

Orosz szabotázsra gyanakszanak a tengeri internetkábelek sérülése miatt

Miközben nő a feszültség az Oroszország ellen bevethető rakétákról szóló döntés és az orosz reakció miatt, NATO-országok szabotázzsal vádolják Moszkvát. Hétfőn egy, kedden már két, a Balti-tenger alatt futó adatkábel elvágásáról érkezett hír.

Nem üzemel két fontos internetkábel, amely a Balti-tenger alatt fut, és az érintett államok gyorsan Oroszországra kezdtek mutogatni.

A litván Telia nevű telekommunikációs cég szóvivője még vasárnap jelezte, hogy „elvágtak” egy kábelt, amely Svédországgal kötötte össze őket. A cég ellenőrző rendszerei azt jelezték, hogy leállt az adatforgalom, és ennek „valószínű oka a kábelt ért fizikai kár lehet. Megerősítjük, hogy nem a felszerelés meghibásodása, hanem az üvegszálas vezeték fizikai károsodása akasztotta meg a forgalmat” – mondta az illetékes a CNN-nek.

Litvánia Oroszország egyik leghangosabb a bírálója a NATO-ban és az EU-ban, és az incidens akkor történt, amikor világszerte találgatások folynak arról, mi lesz Moszkva válasza arra, hogy Joe Biden elnök engedélyezte amerikai fegyverek bevetését orosz területek ellen.

Vlagyimir Putyin orosz államfő a héten hagyta jóvá az orosz atomfegyver-használat feltételeinek lazításáról szóló döntést.

Egy másik, Finnországot és Németországot összekötő internetkábelt szintén kár ért – közölte a Cinia finn állami telekommunikációs cég. Ez a közel 1200 kilométeres kábel, amely gáz- és elektromos vezetékek mentén fut, az egyetlen ilyen adatkapcsolat az északi állam és Közép-Európa között.

A C-Lion néven ismert kábelt kedd délelőttig nem vizsgálták meg, de a cég vezérigazgatója szintén arra utalt, hogy a hirtelen kiesés oka az lehet, hogy „egy külső erő átvágta a kábelt”.

Az érintett országok szó szerint nem vádolták ugyan meg Oroszországot, de nyíltan utaltak rá közleményeikben. A német és a finn külügyminisztérium közös kommünikét adott ki, amelyben "szándékos károkozás azonnali gyanúját” említették, hozzátéve, „európai biztonságunkat nemcsak Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziója, hanem rosszindulatú szereplők hibrid hadviselése is fenyegeti”.

Az orosz szabotázs narratívájának erősítéséhez jól jön az a szeptember eleji, szintén a CNN oldalán megjelent cikk, amelyben név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek azt mondták: aggódnak, hogy fokozódik világszerte az oroszok aktivitása a tengeren, és hogy Moszkva átértékelheti az amerikai és szövetségesei tenger alatti, kulcsfontosságú infrastruktúrája megrongálásának lehetőségét”.

A cikk még arra is kitért, hogy az orosz védelmi minisztérium megerősít egy speciális, „mélytengeri kutatóegységet”, amely „hihetetlenül nagy felszíni flottával, tengeralattjárókkal és tengeri drónokkal rendelkezik”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robert Fico: Szlovákiának nincs keresnivalója a harci találkozókon

Robert Fico: Szlovákiának nincs keresnivalója a "harci találkozókon"

Megegyeztek a szlovák kormánypártok a koalíciós szerződés módosításáról, melynek értelmében Robert Fico pártja, a Smer két minisztériummal gazdagodott, míg koalíciós partnerei elveszítettek egy-egy tárcát. A miniszterelnök a kormánykoalíció stabilizálására és a parlamenti kormánytöbbség visszaállítására fogja felhasználni ezt a politikai befolyását. A kormányfő arról is beszélt, hogy Párizsban a "háború barátainak" találkozója zajlik, Szlovákiának pedig semmi keresnivalója az ilyen "harci találkozókon".

Trump és Musk egyetért abban, hogy ki akar éket verni közéjük

Sokan spekulálnak arról, hogy vajon mi boronálta össze az amerikai elnököt és a milliárdos üzletembert, illetve arról, hogy „a két dudás egy csárdában” esete áll-e fenn, és meddig tart ki a barátság. Közös interjúban beszéltek arról, hogy ki próbál éket verni közéjük.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.21. péntek, 18:00
Lánczi Tamás
a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke
Jelentett a Mol: házi feladat elvégezve

Jelentett a Mol: házi feladat elvégezve

Ma hajnalban közzétette a 2024. évi negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol: a legfrissebb számok alapján azt láthatjuk, hogy az olajcég egyre inkább tér vissza a normalitásba, azaz az orosz-ukrán háború kirobbanása okozta energiaválság előtti teljesítményhez. A friss számok tehát messze vannak azoktól az eredményektől, amiket a rendkívül magas energiaár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül: elég csak a csökkenő olajárakra, a finomítói prémiumok csökkenésére és a szezonálisan alacsony keresletre gondolni, ami a fogyasztói szolgáltatások szegmens eredményén mutatkozott meg. A másik oldalon viszont növelte az eredményt a megugró gázár és a Brent-Ural árkülönbözet emelkedése, mindezekkel a háttérben egészen erős negyedévet tudott zárni az olajcég. Az egész éves teljesítmény ismeretében fontos kiemelni, hogy a Mol a fontosabb sorokon elérte a 2024-re kitűzött céljait, a 2025-ös üzleti évre pedig a tavalyihoz nagyon hasonló várakozásai vannak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×