Infostart.hu
eur:
384.21
usd:
328.63
bux:
0
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
A Hezbollah libanoni siíta szervezet szeptember 27-én meggilkolt vezetője, Haszan Naszralláh sejk (elöl) és a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 16-án meggyilkolt vezetője, Jahja esz-Szinvár óriásportréja egy út mentén a jemeni fővárosban, Szanaában 2024. október 23-án. A hatalmas arcképeket a jemeni húszi lázadók helyezték ki a célzott izraeli rakétacsapásokban éltüket vesztő libanoni és palesztin vezető melletti kiállásukként.
Nyitókép: Haszan Naszralláh sejk óriásportréja egy út mentén a jemeni fővárosban, Szanaában. MTI/EPA/Jajha Arhab

Megválasztotta meggyilkolt vezetőjének utódját a Hezbollah

A Hezbollah libanoni síita szervezet Naím Kászimot választotta meg kedden vezetőjének, a meggyilkolt Haszan Naszrallah utódjának.

Kászim eddig a szervezet főtitkár-helyettese volt. Több mint 30 éve az Irán által támogatott mozgalom vezető személyisége.

Október 8-án egy meg nem nevezett helyszínről, függönyök előtt beszélve hangoztatta: a Hezbollah és Izrael közötti konfliktus olyan háború, amely arról szól, hogy ki fog előbb sírva fakadni, és az nem a Hezbollah lesz. Azt mondta: a csoport képességei érintetlenek maradtak Izrael "fájdalmas csapásai" ellenére.

Hozzátette azonban, hogy a csoport támogatja Nabih Berri parlamenti elnök - a Hezbollah szövetségese - erőfeszítéseit a tűzszünet biztosítására. A szervezet először mellőzte a gázai tűzszüneti megállapodás említését mint a csoport Izrael elleni támadásainak leállításához szükséges előfeltételt.

Kászimot 1991-ben nevezte ki helyettes vezetőnek a fegyveres csoport akkori főtitkára, Abbász al-Muszaví, akit a következő évben egy izraeli helikoptertámadásban megöltek.

Kászim megmaradt tisztségében Naszrallah vezetése alatt is, és sokáig a Hezbollah egyik vezető szóvivője volt, aki interjúkat adott a médiának, a többi között akkor is, amikor az elmúlt évben az Izraellel folytatott, határokon átnyúló ellenségeskedések tomboltak.

Ő volt a Hezbollah felső vezetésének első tagja, aki televíziós nyilatkozatot tett, miután Naszrallahot megölték egy izraeli légitámadásban szeptember 27-én.

Szeptember 30-án Kászim azt mondta, hogy a Hezbollah a palesztinokkal szolidaritást vállalva folytatja az Izrael elleni harcot. "Amit mi teszünk, az a legszükségesebb... Tudjuk, hogy a harc hosszú lehet" - hangoztatta.

Kászim 1953-ban született Bejrútban egy dél-libanoni család sarjaként. Politikai aktivizmusa a síita Amal mozgalomban kezdődött. A csoportot 1979-ben hagyta el az iráni iszlám forradalmat követően, amely sok fiatal libanoni síita aktivista politikai gondolkodását alakította.

Részt vett az iráni Forradalmi Gárda támogatásával a Libanon elleni 1982-es izraeli invázióra válaszul megszülető Hezbollah alakulóülésein. A Hezbollah parlamenti választási kampányainak általános koordinátora volt, amióta a csoport 1992-ben először indult a parlamenti választásokon. Tizenhárom évvel később, 2005-ben megírta a Hezbollah történetét, amely ritka, "bennfentes betekintést" nyújt a szervezetre.

Naszrallahhal ellentétben Kászim fehér turbánt visel. Naszrallah fekete turbánja azt jelezte, hogy Mohamed próféta leszármazottja.

Címlapról ajánljuk
Nagy a felháborodás: csaknem ezer menedékkérőnek bottal ütik a nyomát

Nagy a felháborodás: csaknem ezer menedékkérőnek bottal ütik a nyomát

A menekültpolitika szigorítása a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kormány egyik fő célkitűzése. Ilyen előzmények után felháborodást keltett az a bejelentés, hogy az elmúlt több mint egy évben a délnyugat-németországi Rajna-vidék-Pfalz tartományban megközelítően 1000 menedékkérőnek egyszerűen nyoma veszett.

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Váratlan bejelentést tett Putyin, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Váratlan bejelentést tett Putyin, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Vlagyimir Putyin közölte: hajlandó csatlakozni Donald Trump úgynevezett Béketanácsához, mi több, az állandó tagsághoz szükséges egymilliárd dollárt is befizetné a Kreml. Az orosz elnök arról is beszélt a moszkvai biztonsági tanács szerdai ülésén, hogy az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket Ukrajna újjáépítésére lehetne felhasználni egy békeegyezmény megkötése után. Putyin továbbá megerősítette: Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Trump veje, Jared Kushner csütörtökön Moszkvába érkezik. Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a svájci Davosba tart, hogy a Világgazdasági Fórum helyszínén egyeztessen ma Trumppal. Szerdán Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára tárgyalt Witkoff-fal és Kushnerrel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×