Infostart.hu
eur:
356.03
usd:
311.89
bux:
142467.45
2026. július 10. péntek Amália
Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus párti elnökjelölt a Pennsylvania állambeli Oaks városban tartott kampánygyűlésén 2024. október 14-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Így szüntetné meg az orosz-ukrán háborút az amerikai elnök

Donald Trump nem támogatja Ukrajna NATO-tagságát.

Bennfentes információkat szerzett a Financial Times arról, hogy Donald Trump amerikai elnökjelölt hogyan zárná le az ukrajnai háborút, ha megválasztják elnöknek. Az információk egy olyan tanácsadótól származnak, aki nagyon régóta Donald Trump csapatában dolgozik, a nevét viszont nem tették közzé - írja a Portfolio.

Donald Trump a 2014-15-ös minszki megállapodásokat venné alapul a konfliktus lezárásához, autonóm zónákat hozna létre Ukrajnán belül, melyek hivatalosan Ukrajnához tartoznak, de önálló önkormányzattal működnének.

Trump a területek autonómiájának megsértését szigorúan szankcionálná és európai katonákat küldene Ukrajna területére, akik betartatják a háború lezárását célzó egyezményt.

Az amerikai politikus nem lenne hajlandó sem pénzzel, sem fegyverrel támogatni a projektet: az egész Ukrajna-problémát Európa ügyének tartja.

Trump emberei többnyire úgy látják, hogy Joe Biden elhibázta az Ukrajnával kapcsolatos politikát: kellett volna egyeztetnie Putyinnal, ahogy a szovjet vezetőkkel is egyeztettek az amerikai vezetők, most pedig Ukrajna vesztésre áll. Trumpék Ukrajna rövidtávú NATO-tagságát is kizárják.

Fred Fleitz, Trumphoz közelálló biztonságpolitikai elemző azt mondta: szerinte Ukrajna ügye egyáltalán nem fog megoldódni, amíg Vlagyimir Putyin hatalmon van, a cél addig az, hogy sikerüljön tűzszünetet eléni és befagyasztani a konfliktust.

Donald Trump táborában nincs osztatlan egység Ukrajna jövőjét illetően: bár vannak, akik magára hagynák a kelet-európai országot, a többség még mindig úgy látja, hogy nem szabad Európára bízni az ország jövőjét.

Címlapról ajánljuk
Idén nagyon kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak az áruházláncok

Idén nagyon kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak az áruházláncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Az iráni helyzet eszkalációja miatt világszerte korrekció bontakozott ki a hét során a világ tőzsdéin. Csütörtökön viszont már emelkedtek az európai és amerikai részvénypiacok, péntek reggel pedig Ázsiában is jó volt a befektetői hangulat. A vezető ázsiai részvényindexek emelkedtek, a Kospi vezetésével, a dél-koreai tőzsdén újra nagyot mentek a technológiai cégek részvényei. A pénteki nyitás után az európai részvénypiacok mellett Amerikában is stagnálást láthatunk. Nagy érdeklődés mellett debütált a Nasdaqon a dél-koreai SK Hynix, amelynek részvényei pénteken 170 dolláros árfolyamon, mintegy 14 százalékos emelkedéssel nyitottak. Nap végére az amerikai tőzsdék szép pluszban zártak, az S&P 500 tőzsdeindex 0,38%-kal emelkedett, miközben a piac a jövő heti gyorsjelentési szezonra készül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×