Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
Karl Nehammer, az előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára sajtóértekezletet tart Bécsben 2019. október 1-jén. A plakát feliratának jelentése: az új néppárt.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Fordulat Ausztriában: a regnáló kancellárnak kell megpróbálnia kormányt alakítani

A hivatalban lévő kancellárt, Karl Nehammert bízta meg kormányalakítással az osztrák államfő. A szeptember 29-i parlamenti választásokat követő patthelyzet ezzel a jelek szerint lezárul. Alexander Van der Bellen azzal indokolta a szokásjoggal szakító döntését, hogy a választásokon győztes, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárttal, illetve annak elnökével, Herbert Kickllel egyik parlamenti párt sem kívánt együttműködni.

Alexander Van der Bellen kedden a Hofburgban rendkívüli nyiklatkozatban jelentette be ténylegesen rendkívüli dönntését.

Ezt megelőzően az államfő több napon keresztül konzultált valamennyi parlamenti párt elnökével, majd a három legerősebb párt, az FPÖ, valamint a Karl Nehmmer vezette Osztrák Néppárt (ÖVP) és a harmadik helyen végzett Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezetőjét megoldás érdekében egymás közötti konzultációkra szólította fel, ezek azonban nem hoztak eredményt.

Közben Herbert Kickl megerősítette, hogy a győztes párt vezetőjeként ragaszkodik a kormányalakításhoz, ám az összes többi potenciális partner elutasította FPÖ-vel, illetve Kickllel való együttműködést.

Ennek nyomán döntött az államfő úgy, hogy a 2021 decembere óta hivatalban lévő Karl Nehammert bízza meg ismét kormányalakítással, hangsúlyozva a stabil kormány létrejöttének szükségességét.

Alexander Van der Bellen egyben felszólította Nehammert arra, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat a SPÖ vezetőjével, Andreas Bablerrel.

A stabil többség érdekében javasolta egy kisebb parlamenti párt, az Új Ausztria és Baloldal Pártja, vagy az ÖVP eddigi koalíciós partnere, a Zöld Párt bevonását is.

Ebben az esetben Ausztriának első ízben lenne három pártból álló koalíciós kormánya.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×