Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Salisbury, 2018. március 10.Bűnügyi szakértők vizsgálódnak Szergej Szkripal korábbi orosz kettős ügynök mérgezése ügyében a dél-angliai Salisbury temetőjében 2018. március 10-én, hat nappal az után, hogy eszméletlen állapotban találtak rá a brit külső hírszerzés, az MI6 66 éves volt ügynökére és 33 éves lányára, Julijára a városban. A volt kém és lánya életveszélyes, de stabil állapotban fekszik egy salisburyi kórházban, a brit hatóságok szerint nagyon ritka idegméreggel mérgezték meg őket. (MTI/EPA/Neil Hall)
Nyitókép: NEIL HALL

Szkripal-ügy: vizsgálat a mérgezés brit áldozatának halála ügyében

Nyilvános vizsgálat kezdődött hétfőn Nagy-Britanniában annak a brit nőnek a halála ügyében, aki hat éve hunyt el novicsok típusú orosz katonai idegméreg okozta megbetegedés miatt.

Az idegméreggel Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt próbálták megölni 2018 márciusában a délnyugat-angliai Salisbury városában.

Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GRU) ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt.

A novicsokkal elkövetett mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit kormány titokban tartja. Szkripalékat biztonsági okokból a vizsgálóbizottság sem idézte be személyes meghallgatásra.

A brit hatóságok a GRU három ügynökét gyanúsítják a merényletkísérlet elkövetésével. Oroszország ugyanakkor folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Néhány héttel a merényletkísérlet után két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó parfümös fiolát, amelyet a Szkripalék elleni támadás elkövetői közterületen elhajítottak.

Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából, Dawn Sturgess azonban 2018 júliusában ugyanebben a kórházban meghalt.

Az ő halálának ügyében kezdődött hétfőn nyilvános vizsgálat Salisburyben a brit legfelsőbb bíróság egyik nyugalmazott bírája, Anthony Hughes vezetésével.

A vizsgálóbizottság jogi főtanácsosa, Andrew O'Connor nyitóbeszédében elmondta: Dawn Sturgess szíve a mérgezés miatt leállt, és bár a kiérkező mentők a nőt újjáélesztették és kórházba szállították, a szívleállás okozta agyi károsodás miatt meghalt.

O'Connor szerint a fiolában olyan mennyiségű novicsok idegméreg volt, amely több ezer ember halálát okozhatta volna.

Az Oroszország felelősségét tagadó moszkvai nyilatkozatokra rátérve a főtanácsos a vizsgálóbizottság elé tárt egy levelet, amelyben a brit kormány nemzetbiztonsági tanácsának akkori elnöke, Sir Mark Sedwill néhány héttel a merényletkísérlet után azt írta: ilyen jellegű merénylet elkövetéséhez "csak Oroszországnak voltak technikai eszközei, műveleti tapasztalatai és indítékai".

Oroszország londoni nagykövetsége ugyanakkor hétfői nyilatkozatában "cirkusznak" minősítette a brit vizsgálatot.

A meghallgatások várhatóan december elejéig tartanak, a bizottság jövőre teszi közzé vizsgálati jelentését.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×