Az egyes tagországok ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat tartalmazó októberi határozatcsomagjának keretében közzétett közleményében a bizottság emlékeztetett arra: már februárban felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette a törvénnyel kapcsolatos aggályait. Mivel a választ nem találta megfelelőnek, az uniós szabályoknak megfelelően májusban indokolással ellátott véleményében ismételte meg az Európai Unió Alapjogi Chartájában, a belső piac alapvető szabadságaiban és az uniós adatvédelmi jogszabályokban foglalt alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásait.

Válaszában Magyarország úgy foglalt állást, hogy a szuverenitás védelméről szóló törvény nem sérti az uniós jogot, és a felvetett aggályok megalapozatlanok - írták a brüsszeli közleményben.

A magyar hatóságok válaszának értékelését követően azonban az Európai Bizottság továbbra is fenntartja a megállapított kifogások nem orvosolt többségét. A kifogások az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jog megsértésével kapcsolatosak, köztük a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az ügyvédi titoktartáshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét és az abból következő önvádra kötelezés tilalmát érintik.

Az Európai Bizottság úgy véli továbbá, hogy a törvény sérti a belső piac számos alapszabadságát, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatási irányelvet, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályokat.

Kifogásolták azt is, hogy a törvény rendkívül széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az illetékességébe vágó vizsgálatok megkezdése, időtartama, tárgya és célja tekintetében, különösen az adatokhoz való hozzáférés terén, és felhatalmazza arra, hogy beavatkozzon a folyamatokba. A törvény nagymértékű nyilvánosság biztosítását írja elő az egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatok és azok megállapításai számára. Az uniós bizottság véleménye szerint ez az érintett jogalanyokra nézve negatív következményekkel jár és megbélyegző hatást is kiválthat. A hivatal széles hatásköre és tág mérlegelési jogköre számos embert és szervezetet, köztük civil szervezeteket, médiaorgánumokat és újságírókat fog érinteni aránytalan módon - tették hozzá.