Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
331.89
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Lángok előtt izraeli zászló leng a libanoni határ térségében fekvő Szafed térségében 2024. június 12-én, miután a Hezbollah radikális libanoni síita szervezet több mint százhatvan rakétát lőtt ki Észak-Izraelre. Előzőleg Izrael légicsapással megölte a Hezbollah Nászr egységének parancsnokát és három harcostársát Dél-Libanonban.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Az izraeli hatóságok már műveleti zónává nyilvánítottak három, a határ izraeli oldalán fekvő települést.

Minden készen áll, Izrael és Washington is rábólintott a libanoni támadásra.

Az izraeli katonai vezetés és az Egyesült Államok is rábólintott az IDF hamarosan meginduló libanoni offenzívájára - közölte a Times of Israel. Washingtonnak komoly feltételei voltak az akcióval kapcsolatban.

Ori Gordin vezérőrnagy, az Északi Parancsnokság vezetője elfogadta a Libanon déli része ellen irányuló haditervet. A rendelkezésre álló információk alapján az akciót a 36. 91. és 98. hadosztályok fogják megindítani - írja a Portfolio.

Washington és Jeruzsálem között órák óta égnek a telefonvonalak. Az Egyesült Államok elérte azt, hogy Izrael a korábbiakkal ellentétben ne szállja meg tartósan Libanon déli részét, és vonuljanak vissza az országból a kritikus katonai infrastruktúra megsemmisítése után. Joe Biden amerikai elnök aggodalmát fejezte ki az eszkaláció veszélye szerint, ugyanakkor a legtöbb forrás arra enged következtetni, hogy amennyiben Irán támadást indít Izrael ellen, úgy az amerikaiak a zsidó állam védelmére fognak kelni.

Törökország ugyanakkor azt követeli az ENSZ-től, hogy akár erővel is akadályozzák meg Izrael terveit, ha a Biztonsági Tanács önmagában erre képtelen. Ankara az iszlámhívő államoktól azt kérte, vessenek ki szankciókat Izraelre, illetve szakítsák meg Jeruzsálemmel a még fennálló diplomáciai kapcsolatokat. Annak az esélye, hogy az ENSZ fegyverrel akadályozza meg

Az már péntek éjszaka valószínű volt, hogy az IDF napokon belül megtámadja a libanoni siíta Hezbollahot, most azonban nagyon úgy néz ki, hogy a következő órákban meg is fog indulni az akció.

Az izraeli hatóságok magyar idő szerint este nyolc órakor műveleti zónává nyilvánítottak három, a határ izraeli oldalán fekvő települést.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×