Infostart.hu
eur:
384.58
usd:
330.74
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Türingia zászlaját helyezik ki az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali párt sajtótájékoztatója előtt Berlinben 2024. szeptember 1-jén, a kelet-németországi Türingiában és Szászországban tartott tartományi parlamenti választások másnapján. A szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések szerint az AfD nyerte a voksolást Türingiában, és a szomszédos Szászországban is versenyben van a győzelemért a Kereszténydemokrata Unióval (CDU). Ha a végleges eredmények igazolják a felméréseket, akkor ez lesz az első alkalom, hogy az AfD tartományi választást nyer.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Hiába győzött az AfD, Türingia törvényhozása CDU-s házelnököt választott

A korábbi szokásjog szerint a házelnöki tisztség a legerősebb pártot illetti.

A kelet-németországi Türingia tartományi törvényhozása kereszténydemokrata (CDU) politikust választott szombaton parlamenti elnöknek, félretéve azt a hagyományt, hogy a legerősebb párt kapja ezt a tisztséget; a szeptember 1-jei tartományi választást - most először - a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) nyerte meg.

Az AfD a szavazatok közel egyharmadával nyerte meg a választást, vagyis az abszolút többség megszerzésétől távol maradt, és egyetlen más párt sem akar vele együtt kormányozni. Az erfurti törvényhozásnak csütörtökön kellett volna megválasztania a ház elnökét, azonban az ülést félbe kellett szakítani, így az kétnaposra nyúlt, és a végén a Kereszténydemokrata Uniót képviselő Thadäus Königet választották meg elnöknek.

Türingiában, akárcsak más német tartományokban, a választások utáni első ülést a legidősebb törvényhozó - ebben az esetben az AfD-s Jürgen Treutler - vezette. Treutler azonban nem engedte, hogy a képviselők felszólaljanak, indítványokat nyújtsanak be vagy vitát folytassanak, lehetővé téve, hogy minden párt - nem csak saját pártja - jelölteket állítson a házelnöki posztra. Emiatt a CDU panaszt tett a türingiai alkotmánybíróságon, amely pénteken elrendelte az ülés félbeszakítását és a házszabály módosítását, valamint úgy döntött, hogy erre még a házelnök megválasztása előtt sor kerülhet.

A szombati, már nyugodtabb ülésen a képviselők 54 szavazattal 32 ellenében, egy tartózkodás mellett Königet választották meg elnöknek. Az AfD, amelynek 32 törvényhozója van, a tisztségre Wiebke Muhsalt jelölte.

A korábbi szokásjog szerint a házelnöki tisztség a legerősebb pártot illetti. A többi párt azonban közölte, hogy nem választanának AfD-s jelöltet, és tiltakoztak Muhsal személye ellen is, miután évekkel ezelőtt csalás miatt megbüntették.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a pártoknak sikerül-e és mikorra kormányt alakítaniuk. E pillanatban az egyetlen lehetőségnek a CDU, egy prominens, baloldali vezetésű új párt és a balközép szociáldemokraták valószínűtlen hármas szövetsége látszik. A feladatot nehezíti, hogy a CDU az AfD-n túl a baloldali Die Linke (Baloldal) párttal sem hajlandó együttműködni. A Die Linke és az AfD együttesen a 88 tartományi parlamenti mandátum felével rendelkezik, így a szükséges többség megteremtése lehetetlen legalább az egyik párt együttműködése nélkül.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×