Infostart.hu
eur:
363.79
usd:
324.65
bux:
0
2026. október 14. szerda Helén
Türingia zászlaját helyezik ki az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali párt sajtótájékoztatója előtt Berlinben 2024. szeptember 1-jén, a kelet-németországi Türingiában és Szászországban tartott tartományi parlamenti választások másnapján. A szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések szerint az AfD nyerte a voksolást Türingiában, és a szomszédos Szászországban is versenyben van a győzelemért a Kereszténydemokrata Unióval (CDU). Ha a végleges eredmények igazolják a felméréseket, akkor ez lesz az első alkalom, hogy az AfD tartományi választást nyer.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Hiába győzött az AfD, Türingia törvényhozása CDU-s házelnököt választott

A korábbi szokásjog szerint a házelnöki tisztség a legerősebb pártot illetti.

A kelet-németországi Türingia tartományi törvényhozása kereszténydemokrata (CDU) politikust választott szombaton parlamenti elnöknek, félretéve azt a hagyományt, hogy a legerősebb párt kapja ezt a tisztséget; a szeptember 1-jei tartományi választást - most először - a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) nyerte meg.

Az AfD a szavazatok közel egyharmadával nyerte meg a választást, vagyis az abszolút többség megszerzésétől távol maradt, és egyetlen más párt sem akar vele együtt kormányozni. Az erfurti törvényhozásnak csütörtökön kellett volna megválasztania a ház elnökét, azonban az ülést félbe kellett szakítani, így az kétnaposra nyúlt, és a végén a Kereszténydemokrata Uniót képviselő Thadäus Königet választották meg elnöknek.

Türingiában, akárcsak más német tartományokban, a választások utáni első ülést a legidősebb törvényhozó - ebben az esetben az AfD-s Jürgen Treutler - vezette. Treutler azonban nem engedte, hogy a képviselők felszólaljanak, indítványokat nyújtsanak be vagy vitát folytassanak, lehetővé téve, hogy minden párt - nem csak saját pártja - jelölteket állítson a házelnöki posztra. Emiatt a CDU panaszt tett a türingiai alkotmánybíróságon, amely pénteken elrendelte az ülés félbeszakítását és a házszabály módosítását, valamint úgy döntött, hogy erre még a házelnök megválasztása előtt sor kerülhet.

A szombati, már nyugodtabb ülésen a képviselők 54 szavazattal 32 ellenében, egy tartózkodás mellett Königet választották meg elnöknek. Az AfD, amelynek 32 törvényhozója van, a tisztségre Wiebke Muhsalt jelölte.

A korábbi szokásjog szerint a házelnöki tisztség a legerősebb pártot illetti. A többi párt azonban közölte, hogy nem választanának AfD-s jelöltet, és tiltakoztak Muhsal személye ellen is, miután évekkel ezelőtt csalás miatt megbüntették.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a pártoknak sikerül-e és mikorra kormányt alakítaniuk. E pillanatban az egyetlen lehetőségnek a CDU, egy prominens, baloldali vezetésű új párt és a balközép szociáldemokraták valószínűtlen hármas szövetsége látszik. A feladatot nehezíti, hogy a CDU az AfD-n túl a baloldali Die Linke (Baloldal) párttal sem hajlandó együttműködni. A Die Linke és az AfD együttesen a 88 tartományi parlamenti mandátum felével rendelkezik, így a szükséges többség megteremtése lehetetlen legalább az egyik párt együttműködése nélkül.

Címlapról ajánljuk
Az elemző szerint három forrásból finanszírozható az olimpia lebonyolításának költsége
Budapest 2036

Az elemző szerint három forrásból finanszírozható az olimpia lebonyolításának költsége

A szigorú fiskális politika és az euró bevezetése nem zárja ki, hogy Budapest 2036-ban nyári olimpiát rendezzen – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Németh Viktória szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már nem támogatja a gigaberuházásokat, az olimpiai rendezésnek pedig illeszkednie kell az adott város hosszú távú fejlesztési koncepciójához.

Nincs megállás a parlamentben, megint összeülnek a képviselők

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ös beszámolójáról, valamint a két közmédia céggel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatokról tárgyal az Országgyűlés szerdán.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Ma megszólal Christine Lagarde - Mi várható a tőzsdéken?

Ma megszólal Christine Lagarde - Mi várható a tőzsdéken?

Továbbra is az AI-vállalatok és az iráni konfliktus fejleményei vannak a befektetői figyelem középpontjában, tegnap például kifejezetten gyengén teljesítettek a chipgyártók, miután tovább erősödtek a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási buborékkal kapcsolatos félelmek, illetve a kínai verseny fokozódása miatti aggodalmak. Izgalmakból ma sem lesz hiány, a befektetők Christine Lagarde EKB-elnök megszólalásaira és a Nemzetközi Energiaügynökség havi olajpiaci jelentésére figyelhetnek, de a nap legfontosabb közlése az amerikai szeptemberi infláció lesz, ami érdemben befolyásolhatja a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. Az előzetes adatok alapján óvatos emelkedéssel indulhat a nap az európai tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×