Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 11. vasárnap Brigitta
Az izraeli biztonsági erők egyik tagja egy libanoni rakéta becsapódása nyomán keletkezett krátert néz az észak-izraeli Kirjat Smonában 2024. március 27-én. A támadásban egy ember életét vesztette.
Nyitókép: Ariel Schalit

3 hetes nyugalmat kér az izraeli–libanoni határon az Egyesült Államok és tíz szövetségese

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán rendkívüli értekezletet tartott a libanoni helyzetről.

„A Libanon és Izrael között 2023. október 8. óta fennálló helyzet tűrhetetlen, és elfogadhatatlan kockázatot jelent egy szélesebb körű regionális eszkalációra. Ez senkinek sem érdeke, sem Izrael népének, sem Libanon népének” – áll az országok – köztük az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar – nyilatkozatában.

„Itt az ideje, hogy olyan diplomáciai rendezést kössünk, amely lehetővé teszi, hogy a határ mindkét oldalán élő civilek biztonságban visszatérhessenek otthonaikba – olvasható a dokumentumban. – Ezután készek vagyunk teljes mértékben támogatni minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely arra irányul, hogy Libanon és Izrael között az elmúlt hónapok erőfeszítéseire építve még ebben az időszakban olyan megállapodást kössön, amely véget vet a válságnak.”

Joe Biden elnök és Emmanuel Macron francia elnök külön, közös nyilatkozatban közölte, hogy megállapodásra jutottak az Izrael és a Hezbollah közötti ideiglenes tűzszünet szorgalmazásáról, „hogy esélyt adjunk a diplomáciának a sikerre, és elkerüljük a további eszkalációt a határon túl - – írja a Telex a CNN cikkére hivatkozva. ”.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Harminchat évvel a német újraegyesítés után sok keletnémet még mindig másodrendű állampolgárnak érzi magát, és ez az elégedetlenség a szeptemberi tartományi választásokon az AfD és a Die Linke sikerében is megmutatkozott. A volt NDK területén azonban a bérek az 1991-es, nyugatnémet szinthez mért 50 százalékról mára mintegy 85 százalékra emelkedtek. A keletnémetek vásárlóereje ráadásul a legtöbb uniós tagállam polgárainál, sőt egyes francia, svéd és dán térségek lakóinál is nagyobb, a lengyelekét és a csehekét 25–40, Kelet-Magyarország lakóiét pedig akár 50 százalékkal haladja meg. Mi áll a keletnémet felzárkózás mögött? És miért nem érzik a kedvező hatásokat az emberek?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×