Egymást követő televíziós vitákban mérték össze erejüket a vasárnapi parlamenti választásra készülő osztrák pártok vezetői. A szavazás előtti utolsó vita a két fő esélyes, a kormányon lévő konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője, Karl Nehammer kancellár és az egykori szövetséges, de ma már fő rivális ellenzéki radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Herbert Kickl között zajlott. Elemzők szerint a "párbaj" meglehetősen békés volt, és egyikük javára sem billentette a mérleget.

Öt évvel az akkori alkancellár, a szabadságpárti Heinz-Christian Strache lemondásához, a Kurz-kormány bukásához vezető Ibiza-botrány után az ellenzékbe kényszerülő FPÖ a legerősebb párt az országban. Mindennél jobban jelezte ezt, hogy a párt a júniusi európai parlamenti választásokon fölényes győzelmet aratott. Ezt a fölényt a mai napig megőrizte annak ellenére, hogy a legfrissebb, a vasárnapi választást egy héttel megelőző közvélemény-kutatás adatai szerint előnye Karl Nehammer pártjával, a Néppárttal szemben valamelyest csökkent.

A felmérések az egykori belügyminiszter, Herbert Kickl vezette FPÖ-nek 27, míg az ÖVP-nek 25 százalékot jósolnak. A harmadik hely a nagy hagyományokkal rendelkező, de hosszabb ideje már ellenzékben lévő Osztrák Szociáldemokrata Párté (SPÖ) 20 százalékkal. A kormányon lévő Néppárt koalíciós partnere, a Zöldek ezzel szemben mindössze 8 százalékra számíthatnak.

Ennek tükrében a vita az osztrák lapok szerint nem sok újat hozott, nem volt mentes ugyan a személyeskedéstől, de meglehetősen békésen zajlott. A szópárbaj keretében a Covid-járvány kezelésétől a menekültválságig szinte minden fontos terület napirendre került. Az ORF beszámolója szerint az előbbivel kapcsolatban Kickl azzal vádolta riválisát, hogy az általa vezetett koalíció a járvány idején az országban "totalitárius szükségállapotot" igyekezett bevezetni, és "merő zaklatásként" jellemezte az oltást elutasítók elleni kampányt. Nehammer ezzel szemben a kormány felelősségét hangsúlyozta, és a "józan észre" hivatkozott, és politikai vetélytársát "rémhírterjesztéssel" vádolta.

Napirenden volt a klímavédelem, különös tekintettel arra az uniós célkitűzésre, hogy 2040-ig 90 százalékkal csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. Az ORF szerint Nehammer megkerülte az egyértelmű állásfoglalást, Kickl ezzel kapcsolatos "kritikus, inkább elutasító" álláspontját erősítette meg. A szabadságpárti elnök szerint nem engedhető meg, hogy a tagállamok "csordaszellemet" követve alávessék magukat az unió elképzeléseinek. Józanságot követelt a többi között az orosz földgáztól való függetlenség hangoztatásával kapcsolatban is.

A vita során feltűnő volt a szinte teljes egyetértés a gazdaságpolitikát illetően, mindenekelőtt arról, hogy Ausztriát miként vezessék ki a recesszióból. Olyannyira, hogy – mint az ORF kiemelte – Nehammer dicsérte vetélytársát, amiért "magáévá tette" tervét, a hosszú távú gazdaságfejlesztési programot tartalmazó úgynevezett "Ausztria-tervet". Kickl elismerte, hogy elképzeléseikben sok közös vonás van, ugyanakkor bírálta a kancellárt amiatt, hogy "engedett" a koalíciós partner Zöldek környezetvédelmi energiaterveinek.

Több esetben fordult elő, hogy megkerülték a választ egymás kérdéseire. Így Kickl Nehammernek arra a kérdésre, hogy hatalomra kerülése esetén bojkottálná-e az Oroszország elleni szankciókhoz szükséges egyhangúságot. A szabadságpárti elnök azt ugyanakkor kijelentette, hogy a szankciók megítélése szerint a hadviselés egy formáját jelentik. Szavai szerint végérvényesen fel kellene hagyni az "eszkalációs spirállal".

Nehammer viszont nem adott egyértelmi választ arra a kérdésre, vajon az Oroszországgal szembeni szankciók támogatását a Szabadságpárttal való koalíció feltételének tekinti-e, ehelyett saját közvetítési erőfeszítéseire hívta fel a figyelmet.

A menekültválság kezelésével kapcsolatban a kancellár elutasította riválisa általa radikálisnak tartott javaslatait. AZ FPÖ követelései "tipikusak", az első pillanatban még "elfogadhatónak" is tűnnek – jelentette ki Nehammer, ugyanakkor úgy vélte, hogy ezek semmire nem vezetnek, mert nem hajthatók végre.

Kickl ezzel szemben megtévesztőnek nevezte, és elutasította az EU migrációs paktumát. Megismételte, hogy nemzeti megoldásokra van szükség. Utalt arra, hogy hatalomra kerülése esetén Ausztriát "biztonságos erőddé" kívánja változtatni. Egy ponton talán olyan erős lesz a nyomás az EU-ra, létrejön egy "Európa-erőd" – tette hozzá.

A vasárnapi parlamenti választások kapcsán az országban már jó ideje folynak a koalíciós találgatások. Korábban minden párt elzárkózott attól, hogy a Szabadságpárttal koalícióra lépjen. Ezzel kapcsolatban Karl Nehammer kancellár a közelmúltban némileg "finomított" álláspontján, azt hangoztatva, hogy pártja kész egy "Kickl nélküli" Szabadságpárttal koalícióra lépni. Elemzők szerint ugyanakkor a szabadságpárti elnök visszalépése kizárt.