eur:
409.54
usd:
387.81
bux:
78928.49
2024. november 20. szerda Jolán
Katonák a Bács-Kiskun megyei madarasi határvédelmi bázisnál tartott sajtótájékoztató előtt 2020. január 5-én. A tájékoztatón Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, hogy az erősödő migrációs nyomásra tekintettel megkétszerezik a határvédelemben részt vevő katonák számát.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

Jogi úton próbálja behajtani a kormány az uniótól a határvédelemi kiadásait

800 milliárd forintot követel Brüsszeltől a magyar kormány.

A kormány jogi úton próbálja érvényesíteni a határvédelemmel kapcsolatos kiadásait az Európai Bizottsággal szemben. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában megjelent kormányrendeletben a kormány számos állítást fogalmazott meg:

  • Magyarország folyamatosan és hatékonyan védte az Európai Unió külső és schengeni határait az illegális bevándorlással szemben, és biztosította a belső határellenőrzés nélküli schengeni térség zavartalan működését.
  • Brüsszel körülbelül kétmilliárd euróval (mintegy 800 milliárd forinttal) tartozik Magyarországnak, hiszen az ország 2015 óta ennyit költött határvédelemre, miközben az Európai Unió nem nyújtott számottevő támogatást.
  • Az Európai Unió intézményei politikai támadásokat indítottak Magyarországgal szemben a határok hatékony védelme miatt, és politikailag motivált jogi eljárásokat folytattak le.

A kormány álláspontja szerint ezek az érvek alapul szolgálnak az Európai Unió Bíróságának azon döntése kapcsán, amely 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra az uniós bevándorlási politika megsértése miatt. A kormány célja az, hogy a 200 millió eurós bírságot a Magyarországnak járó 800 milliárd forintból számíttassa le, így kompenzálva a határvédelem költségeit.

Rétvári Bence államtitkár szerint Brüsszel azért bünteti Magyarországot egy példátlan mértékű bírsággal, mert az ország nem engedi be az illegális bevándorlókat, miközben jelentős összeget költött határvédelmi intézkedésekre az elmúlt években. A kormány nemzetközi jogi szakértők bevonásával készül lépéseket tenni annak érdekében, hogy a határvédelemmel kapcsolatos költségeket Brüsszel elismerje és megtérítse – közölte az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
Nem csupán a tőzsde könnyebbült meg Donald Trump visszatérésétől - szakértő

Nem csupán a tőzsde könnyebbült meg Donald Trump visszatérésétől - szakértő

Az amerikai elnökválasztás kimenetelét a kötvénypiac és a fogadóirodák a közvélemény-kutatásoknál pontosabban jelezték előre, a választás másnapján mégis jelentős értékpapír-piaci mozgások történtek. A befektetők úgy ítélték meg, hogy a korábbi elnök következő ciklusi gazdaságpolitikája nagyobb költségvetési deficitet fog eredményezni, a részvénypiac hasonlóan beárazta Donald Trump gazdaságpolitikáját - mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója.

Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot

A miniszterelnök szerda reggelre összehívta a Védelmi Tanács ülését az ukrajnai háború legújabb fejleményei, illetve a konfliktus eszkalációjának fokozott veszélye miatt - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.20. szerda, 18:00
Takács Ernő
az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke
Lecsaptak az első ATACMS-rakéták Oroszországra, megváltozott az orosz nukleáris doktrína – Háborús híreink szerdán

Lecsaptak az első ATACMS-rakéták Oroszországra, megváltozott az orosz nukleáris doktrína – Háborús híreink szerdán

Miután megkapta az Egyesült Államoktók az engedélyt, Ukrajna rögtön lecsapott nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákkal Oroszország Brjanszki területén, ahol egy lőszerraktárat ért támadás. Később nagy hatótávolságú drónokkal is támadás érte Oroszországot, ezúttal a Voronyezsi területet. Oroszország eközben megváltoztatta nukleáris doktrínáját, ami több ponton is kiterjesztette az atomfegyverek bevetésének lehetőségét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz–ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×