Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Izraeli légicsapás a gázai Sudzsajja negyedben Dél-Izraelből nézve 2023. december 21-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

A Közel-Keleten most "mindenki attól fél, hogy elvesztette az elrettentési képességét"

Az utóbbi napok puhatolódzó diplomáciai erőfeszítései ellenére sem enyhül a feszültség a Közel-Keleten Szalai Máté, az olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója szerint.

Nem enyhül a helyzet a Közel-Keleten, néhány nappal ezelőtt amerikai külügyminiszteri közvetítésű fegyvernyugvási lehetőségről érkeztek hírek, ám Izrael és a Hamász palesztin szervezet között most újra eszkalációveszélyessé vált a konfliktus, a Hezbollah és Irán pedig folyamatosan kölcsönös légicsapásokkal, dróntámadásokkal feszíti a húrt.

Szalai Máté, az olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a továbbterjedés felé tart most a folyamat.

"Valóban, a Hezbollah az eddigi legnagyobb támadást intézte Izrael ellen, de ennek egyébként a pontos kiterjedését és terveit nem is ismerjük. Izrael megelőző akcióval közvetlenül a csapás indítása előtt semlegesített rengeteg, a Hezbollahhoz kötődő egységet, így ennek következtében sokkal korlátozottabb csapás érkezett Izraelre. Ugyanakkor a támadást követően mindkét fél jelezte nyilvánosan és a háttérben egymásnak is, hogy nem akar további eszkalációt" – részletezte a kutató. A Hezbollah részéről ez tulajdonképpen válasz volt a még július 30-án Izrael által indított légitámadásra Bejrútban, amikor kiiktatták az egyik magas rangú vezetőjét.

Szalai Máté szerint ez volt az a válaszlépés, amelyre a nemzetközi közvélemény hetek óta várt, de talán további ilyesmi nem lesz. Ám

voltaképpen minden, amit látni lehet, "válaszlépés" a kutató szerint, bele lehetett kerülni eszkalációs spirálokba, főleg az elmúlt tíz hónapban

- figyelmeztetett.

"A legnagyobb probléma és veszély talán az, hogy mindegyik fél úgy érzi, hogy elvesztette az elrettentési képességét, és ezt folyamatosan vissza akarja állítani újabb és újabb csapásokkal, ugyanakkor ezek a csapások a másik felet is arra ösztönzik, hogy ugyanezt tegye" – foglalta össze.

És ugyanebben a helyzetben van Irán is, amelynek fővárosában Izrael kiiktatta Iszmáil Haníjét, ugyanígy pedig a jemeni húszi mozgalomnak is van mitől tartania, az izraeli csapásra ugyanakkor "még várjuk a reakciót" Szalai Máté megfogalmazása szerint.

Irán ugyanakkor egyelőre hallgat, bár az iráni külügyminiszter épp hétfőre virradóra jelezte, hogy "napirenden van valamilyen válaszcsapás". Mint mondta, Irán részéről mindig volt válaszcsapás, ugyanakkor ezek kalibráltak voltak abban az értelemben, hogy amikor végrehajtják őket, akkor "el lehessen adni, hogy ezzel most bosszút álltak, sikerült Izraelnek fájdalmat okozni", másrészről ugyanakkor nem ösztönözték Izraelt arra, hogy Iránt válaszul megtámadja, vagyis regionális háború nem robbant ki. Most is ilyesmit vár, bár most "mindenki találgat", mivel mind az amerikai, mind az izraeli vezetés kevés jó minőségű hírszerzési információhoz tud jutni.

"A jelenlegi Hezbollah-támadást is 24-48 órával annak indítása előtt érzékelték, ami jó hír volt, hiszen ők fel tudtak készülni. Ugyanakkor Irán részéről sokkal kevesebb információ jelenik most meg. Lehetséges, hogy ha Iránban eldöntik, hogy támadás lesz a következő egy-két napban, akkor azt érzékelni fogják mások. De garancia nincs" – fogalmazott.

Az amerikai külügyminiszter ötnapos tűzszüneti próbálkozásai sem vezetnek eredményre egyelőre. Szalai Máté szerint az USA legfőbb célja az lehet, hogy ne legyen eszkaláció, akár üzenhet is a Hamásznak és a Hezbollahnak ennek érdekében.

"Való igaz, hogy a tárgyalásokon, amelyeken a Hamász vezetésével elsősorban a katari és az egyiptomi kormányok tartják a kapcsolatot, nem sikerült előretalálást elérni. Nagyon sok tényező hátráltatja az egyeztetéseket, a felek nem tudtak megállapodni azzal kapcsolatban, hogy milyen izraeli katonai jelenlétet képzelnek el a háború után.

Az izraeli kormány ragaszkodik hozzá, hogy legalább két stratégiai pontján a Gázai övezetnek maradjanak izraeli katonák. Erről hallani sem akar a Hamász"

– derült ki a kutató szavaiból. Másrészről pedig az is nagy feszültségeket kelt a felek között, hogy a túszok engedéséért cserébe Izrael mennyi palesztin foglyot engedjen szabadon, és pontosan kiket. Ezekkel kapcsolatban sem volt megállapodás.

Ráadásul Szalai Máté szerint azt is lehet hallani, hogy egyre nehezebb kérdés a Hamász számára az, hogy a tárgyalódelegáció és a szervezet vezetői között fenntartsák a kommunikációs kapcsolatot Gázában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×