Nem enyhül a helyzet a Közel-Keleten, néhány nappal ezelőtt amerikai külügyminiszteri közvetítésű fegyvernyugvási lehetőségről érkeztek hírek, ám Izrael és a Hamász palesztin szervezet között most újra eszkalációveszélyessé vált a konfliktus, a Hezbollah és Irán pedig folyamatosan kölcsönös légicsapásokkal, dróntámadásokkal feszíti a húrt.

Szalai Máté, az olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a továbbterjedés felé tart most a folyamat.

"Valóban, a Hezbollah az eddigi legnagyobb támadást intézte Izrael ellen, de ennek egyébként a pontos kiterjedését és terveit nem is ismerjük. Izrael megelőző akcióval közvetlenül a csapás indítása előtt semlegesített rengeteg, a Hezbollahhoz kötődő egységet, így ennek következtében sokkal korlátozottabb csapás érkezett Izraelre. Ugyanakkor a támadást követően mindkét fél jelezte nyilvánosan és a háttérben egymásnak is, hogy nem akar további eszkalációt" – részletezte a kutató. A Hezbollah részéről ez tulajdonképpen válasz volt a még július 30-án Izrael által indított légitámadásra Bejrútban, amikor kiiktatták az egyik magas rangú vezetőjét.

Szalai Máté szerint ez volt az a válaszlépés, amelyre a nemzetközi közvélemény hetek óta várt, de talán további ilyesmi nem lesz. Ám

voltaképpen minden, amit látni lehet, "válaszlépés" a kutató szerint, bele lehetett kerülni eszkalációs spirálokba, főleg az elmúlt tíz hónapban

- figyelmeztetett.

"A legnagyobb probléma és veszély talán az, hogy mindegyik fél úgy érzi, hogy elvesztette az elrettentési képességét, és ezt folyamatosan vissza akarja állítani újabb és újabb csapásokkal, ugyanakkor ezek a csapások a másik felet is arra ösztönzik, hogy ugyanezt tegye" – foglalta össze.

És ugyanebben a helyzetben van Irán is, amelynek fővárosában Izrael kiiktatta Iszmáil Haníjét, ugyanígy pedig a jemeni húszi mozgalomnak is van mitől tartania, az izraeli csapásra ugyanakkor "még várjuk a reakciót" Szalai Máté megfogalmazása szerint.

Irán ugyanakkor egyelőre hallgat, bár az iráni külügyminiszter épp hétfőre virradóra jelezte, hogy "napirenden van valamilyen válaszcsapás". Mint mondta, Irán részéről mindig volt válaszcsapás, ugyanakkor ezek kalibráltak voltak abban az értelemben, hogy amikor végrehajtják őket, akkor "el lehessen adni, hogy ezzel most bosszút álltak, sikerült Izraelnek fájdalmat okozni", másrészről ugyanakkor nem ösztönözték Izraelt arra, hogy Iránt válaszul megtámadja, vagyis regionális háború nem robbant ki. Most is ilyesmit vár, bár most "mindenki találgat", mivel mind az amerikai, mind az izraeli vezetés kevés jó minőségű hírszerzési információhoz tud jutni.

"A jelenlegi Hezbollah-támadást is 24-48 órával annak indítása előtt érzékelték, ami jó hír volt, hiszen ők fel tudtak készülni. Ugyanakkor Irán részéről sokkal kevesebb információ jelenik most meg. Lehetséges, hogy ha Iránban eldöntik, hogy támadás lesz a következő egy-két napban, akkor azt érzékelni fogják mások. De garancia nincs" – fogalmazott.

Az amerikai külügyminiszter ötnapos tűzszüneti próbálkozásai sem vezetnek eredményre egyelőre. Szalai Máté szerint az USA legfőbb célja az lehet, hogy ne legyen eszkaláció, akár üzenhet is a Hamásznak és a Hezbollahnak ennek érdekében.

"Való igaz, hogy a tárgyalásokon, amelyeken a Hamász vezetésével elsősorban a katari és az egyiptomi kormányok tartják a kapcsolatot, nem sikerült előretalálást elérni. Nagyon sok tényező hátráltatja az egyeztetéseket, a felek nem tudtak megállapodni azzal kapcsolatban, hogy milyen izraeli katonai jelenlétet képzelnek el a háború után.

Az izraeli kormány ragaszkodik hozzá, hogy legalább két stratégiai pontján a Gázai övezetnek maradjanak izraeli katonák. Erről hallani sem akar a Hamász"

– derült ki a kutató szavaiból. Másrészről pedig az is nagy feszültségeket kelt a felek között, hogy a túszok engedéséért cserébe Izrael mennyi palesztin foglyot engedjen szabadon, és pontosan kiket. Ezekkel kapcsolatban sem volt megállapodás.

Ráadásul Szalai Máté szerint azt is lehet hallani, hogy egyre nehezebb kérdés a Hamász számára az, hogy a tárgyalódelegáció és a szervezet vezetői között fenntartsák a kommunikációs kapcsolatot Gázában.