Infostart.hu
eur:
355.73
usd:
305.86
bux:
131044.16
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Unsplash.com

Norvégia bezárja képviseletét a Palesztin Hatóságnál

Norvégia azért zárja be képviseleti irodáját a Palesztin Hatóságnál, mert az izraeli külügyminisztérium megfosztotta diplomáciai státuszától az ott dolgozó nyolc norvég alkalmazottat.

Az izraeli külügyminisztérium azért vonta vissza a nyolc norvég diplomata státuszát, mert Norvégia az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i mészárlását követően elismerte a palesztin államot, és támogatta az elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu miniszterelnök és más izraeli vezetők ellen - olvasható Jiszrael Katz külügyminiszter X-oldalán.

"Aki ellenünk cselekszik, mi is ellene fogunk cselekedni. Továbbra is megőrizzük Izrael Állam státuszát és nemzeti önbecsülését" - írta vasárnap az eset nyomán a külügyminiszter.

A nyolc, diplomáciai státuszát elvesztő diplomata a döntés nyomán kénytelen lesz elhagyni Izraelt.

A diplomatáknak azt mondták, hogy egy héten belül visszavonják az akkreditációjukat, három hónapon belül pedig a vízumukat is, de mindannyiuknak felajánlották, hogy új akkreditációt kérjenek.

Espen Barth Eide, Norvégia külügyminisztere szélsőségesnek és ésszerűtlennek nevezte "Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányának döntését", és megígérte, hogy Oslo a kudarcok ellenére tovább dolgozik az "életképes palesztin államért".

Norvégia pénteken bezárt képviselete a ciszjordániai Al-Ram városban működött.

A döntés "a palesztinok és a Palesztin Hatóság, a nemzetközi jog védelmezői, a kétállami megoldás és a palesztinok önrendelkezési joga ellen irányul" - közölte Barth Eide, és megfogadta, hogy Oslo nem engedi meg, hogy a bezárás befolyásolja "munkáját egy életképes palesztin államért".

Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is bírálta a diplomáciai státuszok visszavonását, és felhívta a figyelmet Norvégiának az elmúlt három évtizedben az izraeli-palesztin béketörekvésekben játszott szerepére.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtti beszéde az Országgyűlésben: más állami tisztségekre is kiterjedhet a 8 éves időkorlát

Magyar Péter napirend előtti beszéde az Országgyűlésben: más állami tisztségekre is kiterjedhet a 8 éves időkorlát

Megkezdődött az új országgyűlési ciklus harmadik parlamenti ülése, napirend előtt Magyar Péter felszólalásával. A kormányfő közölte: a 8 éves korlátot kiterjesztik más vezető állami tisztségekre is, hogy a pártérdek, a hatalmi érdek és a magánérdek jobban szétválasztható legyen. „Olyan ember ne jöjjön politikusnak, aki ebből akar meggazdagodni” – mondta. Megvolt az első komoly szócsata is, a frakcióvezetők reakciójára a miniszterelnök is válaszolt. Alaptörvény-módosítás is jön, felállítanak öt vizsgálóbizottságot is.

Nem változott az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle sem változott – jelentette be a jegybank kedden.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Az EU szegénységi rátája stabil, a magyar adat javult, de nem megbízható

Az EU szegénységi rátája stabil, a magyar adat javult, de nem megbízható

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az EU-ban a szegénységi kockázatnak kitett népesség aránya 2024-ben 16,3 százalék volt, ami gyakorlatilag változatlan az előző évhez képest. A tágabb, szegénységet és társadalmi kirekesztést együttesen mérő mutató szerint azonban az érintettek száma 2025-ben megközelítette a 93 milliót. Magyarország foglalkoztatottsági adatai kedvezőek, ám a szociális transzferek szegénységcsökkentő hatása uniós összehasonlításban a legnagyobb mértékben gyengült. És erre jönnek még a KSH vitatott szegénységi adatai, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×