eur:
391.93
usd:
359.33
bux:
72253.66
2024. július 13. szombat Jenő
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Jens Stoltenberg: a NATO Ukrajna támogatásának fokozásáról döntött

Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan - jelentette ki a szövetség főtitkára a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban.

Jens Stoltenberg beszámolt arról, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztó-központok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába - tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.

Jens Stoltenberg kifejtette, hogy az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával. Hozzátette, hogy 40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy

olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.

Jens Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy "minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani".

A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség "folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is". A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.

Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt,

valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.

A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fentartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.

A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23.

Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.

A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Címlapról ajánljuk

Extrém hőség - életbevágó tanácsai vannak Győrfi Pálnak, egy tévhitet is eloszlat

Ebben az extrém melegben a mentők jóval több hívást kapnak a szokásosnál - mondta az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi Pál ismertette, mik a hőség miatti rosszullét jelei, mit tehetünk magunk vagy mások megsegítésére, mikor hívjunk mindenképpen mentőt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.15. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Jó napot zártak az amerikai tőzsdék

Jó napot zártak az amerikai tőzsdék

Tegnap az amerikai inflációs adatok közlését követően egy nagyobb profitrealizálás vette kezdetét Amerikában, az esést a Nasdaq vezette: a főként technológiai cégeket tömörítő index több mint 2 százalékot zuhant.Ezt követően Ázsiában is főként estek a tőzsdék: az esést a jappán Nikkei vezette. Ennek ellenére Európában jó hangulatban telik a kereskedés, a vezető indexek erősödnek, és a BUX is felfelé vette az irányt, délután pedig már Amerikában is emelkednek a tőzsdék a csütörtöki esést követően.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×