Infostart.hu
eur:
378.62
usd:
321.69
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Joe Biden amerikai elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j) a NATO washingtoni csúcstalálkozójának ülésére érkező Peter Pellegrini szlovák elnököt fogadja 2024. július 10-én. A védelmi szervezetet 75 évvel korábban, 1949. április 4-én alapították az amerikai fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Peter Pellegrini: hiányozni fognak Európában az Ukrajnának szánt légvédelmi rendszerek

Szlovákia kulcsfontosságúnak tekinti a NATO keleti légvédelmének megerősítését, de ha Ukrajnának újabb légvédelmi rendszereket küldenek, ez azt jelenti, hogy nem marad elég belőlük a NATO tagországai számára – mondta a washingtoni csúcson tartózkodó Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök. Az államfő szerint Ukrajna NATO csatlakozásának kérdését csak azután lehet megnyitni, amikor már béke lesz az országban.

Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök üdvözölte Joe Biden amerikai elnök Ukrajna légtere védelmének megerősítéséről szóló döntését. A NATO washingtoni csúcstalálkozóján azonban figyelmeztetett, hogy ennek következményei lehetnek a NATO keleti szárnyának országaira nézve. „Szlovákia számára létfontosságú, hogy a keleti szárny légvédelme megerősödjön” – közölte. Hozzátette, üdvözli Joe Biden döntését Oroszország közelmúltbeli, ukrán területet ért támadásai, és a civil áldozatok tragédiája miatt is.

Peter Pellegrini azt tervezi, hogy a NATO-csúcson és az ahhoz kapcsolódó nyilvános fórumon rákérdezzen, hogy az Egyesült Államoknak és Európa védelmi iparának megvannak-e a képességei ahhoz, hogy a keleti szárny átfogó légvédelmére vonatkozó terveket meg tudja valósítani. „Néhány újabb légvédelmi felszerelés szállítása Ukrajnának azt jelenti, hogy a NATO-tagországok számára nem marad elegendő, és Szlovákia valószínűleg továbbra is hatékony légtérvédelem nélkül marad” – mondta az államfő.

Szlovákia még tavaly tavasszal, az előző kormány idején, Eduard Heger ügyvezető kabinetjének döntésével teljes vadászrepülőgép-állományát, 13 darab MiG–29-est és egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának, illetve már egy évvel korábban ugyancsak Kijevnek ajándékozták az ország SZ-300-as légvédelmi rendszerét is. A korábban is számos részről bírált döntés kapcsán Robert Kaliňák jelenlegi védelmi miniszter a múlt hónapban jelentette be, hogy az ügyben eljárást indítanak, mert a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni.

Peter Pellegrini megerősítette, hogy Szlovákia hozzájárul az Ukrajnának szánt, összesen 40 milliárd dolláros csomaghoz, és ezt a kiadást beleszámítja a kétszázalékos védelmi költségekbe. A Washingtonban tartózkodó szlovák államfő beszélt Ukrajna jövőbeni NATO-csatlakozási terveiről is. Úgy fogalmazott, Szlovákia maximálisan támogatja Ukrajna uniós integrációs törekvéseit, és minden know-how-ját rendelkezésre bocsátja a reformokhoz. „Ahhoz a megszövegezéshez azonban ragaszkodunk, amely Ukrajna NATO-tagságáról szól, azaz, hogy csak akkor lehet ezt a kérdést felvetni, ha Ukrajnában béke lesz, és nem lesz folyamatban katonai konfliktus” – mondta az államfő, majd hozzátette, ez akkor lesz így, ha teljesülnek az ehhez szükséges feltételek, és ha a NATO valamennyi tagállama egyetért ezzel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×