Infostart.hu
eur:
366.07
usd:
313.79
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetén a margitszigeti nagyréten 2024. június 1-jén.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor a Newsweekben írta le a véleményét a NATO-ról

A NATO-tagországoknak nem attól kell tartaniuk, hogy megtámadják őket, sokkal inkább attól, hogy maga a szövetség végez magával - írta a miniszterelnök.

A NATO célja a béke, nem a véget nem érő háború – címmel jelentetett meg egy Orbán Viktor által írt véleménycikket a Newsweek magazin pénteken - írja a HVG.

A cikket Orbán úgy kezdi, hogy a NATO fordulóponthoz érkezett, mert ugyan a világtörténelem legsikeresebb katonai szövetsége békeprojektként indult, és a jövőbeni sikere is azon áll, hogy sikerül-e a békét megőriznie, ma a háborús törekvések kerültek napirendre, amely ellentétes a NATO alapító értékeivel. Orbán azt állítja, hogy Magyarország történelmi tapasztalata az, hogy az ilyen átalakulások nem vezetnek jó irányba, és a jelenlegi cél az kellene, hogy legyen, hogy a szövetséget békeprojektként őrizzék meg.

Orbán felidézi, hogy a NATO évszázadok óta az első katonai szövetség, amelyhez Magyarország önként csatlakozott, és a korábbi szövetségi rendszerekben az országnak olyan háborúkat kellett vívnia, amelyeknek eredetileg nem akart részese lenni, majd olyan vereségeket szenvedett, amely majdnem eltörölte Magyarországot a Föld színéről. Végre egy olyan katonai szövetséghez csatlakoztunk, amely nem a háború, hanem a béke megőrzése, nem az offenzív terjeszkedés, hanem önmagunk és egymás megvédése mellett kötelezte el magát, magyar szempontból ennél jobbat nem kívánhattunk volna – írja.

Orbán ezt követően Truman amerikai elnöktől származó idézetet használva ismétli el újra, hogy a NATO egy védelmi szövetség, amelynek a béke áll a fókuszában, olyan geopolitikai környezet megteremtése a célja, amelyben a szövetség tagjai kölcsönösen megvédik egymást.

Példákat is hoz arra, hogy milyen közös, afganisztáni, koszovói NATO-missziókban vettek részt a magyar katonák, illetve leírja, hogy milyen haderőfejlesztésbe kezdett Magyarország, hogy a védelmi ipar újjáépítése is folyamatban van.

Orbán leírja, hogy amikor a NATO jövőjéről van szó, Magyarország – a fenti lojalitása és igyekezetei ellenére – nem ért egyet a többi tagország többségével. A szövetségen belül egyre több hang szól amellett, hogy elkerülhetetlen vagy szükséges konfrontálódni más geopolitikai erőközpontokkal, márpedig ez önbeteljesítő jóslatként működik: minél inkább úgy gondolják, hogy a konfliktus elkerülhetetlen, annál nagyobb szerepet vállalnak az előidézésében – írja a magyar miniszterelnök.

Orbán úgy véli, hogy nem külső ellenségtől kell NATO-tagként tartanunk, hiszen annak, ha van esze, nincs mersze támadást indítani egyetlen NATO-tagország ellen sem. De ha a szövetség az együttműködés helyett a konfliktust, a béke helyett a háborút választja, akkor Orbán szerint öngyilkosságot követ el.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×