eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

NATO-felmérés: a tagországok polgárainak többsége támogatja a védelmi kiadások növelését

A NATO-tagországokban lakók jelentős többsége elkötelezetten támogatja hazájának tagságát a szervezetben, és egyetértenek a védelmi kiadások növelésével - derült ki az észak-atlanti szövetség által a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt elvégeztetett felmérésből.

A szövetség mind a 32 tagállamában, összesen több mint 30 ezer ember bevonásával elkészített közvélemény-kutatás során a többség, egészen pontosan 63 százalék egyetértett abban, hogy országának - összhangban a NATO alapelveivel - segítséget kell nyújtania abban az esetben, ha egy másik tagországot támadás ér, 70 százalék pedig ismét igennel szavazna a NATO-tagságra, ha most tartanának népszavazást a kérdésben.

Hetvenhat százalék egyetért a védelmi kiadások jelenlegi szintjével, illetve annak esetleges növelésével - olvasható a közvélemény-kutatásban, amelynek összeállítói felhívták a figyelmet arra is, hogy egyre nő a kiadások növelését támogatók száma.

A megkérdezettek zöme kedvezőtlen véleménnyel van Oroszországról (62 százalék) és Kínáról is (48 százalék).

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseknél a válaszadók közel kétharmada, 63 százalék úgy vélte, Oroszország Ukrajna elleni agressziója hatással volt saját országának biztonságára, 61 százalékuk pedig azon az állásponton volt, hogy országának folytatnia kell Ukrajna támogatását.

A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői július 9. és 11. között Washingtonban tartanak találkozót. Pénteki sajtótájékoztatóján a szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg elmondta, a csúcson várhatóan egy átfogó támogató csomag elfogadásában egyeznek meg Ukrajna számára, és ennek része lesz a biztonsági segítségnyújtás mellett a katonai képzés biztosítása is.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×