"Ez egyfajta adminisztratív államcsíny" - jelentette ki kedden a France Inter közrádióban a volt és 2027-es ellenzéki elnökjelölt, akit az észak-franciaországi Hénin-Beaumont településen már a múlt vasárnapi első fordulóban újraválasztottak képviselőnek a szavazatok 58 százalékával.

Az ellenzéki politikus a "pletykák" alapján úgy véli, hogy az államfő "a választók szavazatát, a választások eredményét akarja ellensúlyozni azzal, hogy hozzá közeli embereket nevez ki, megakadályozandó, hogy az államon belül megvalósulhasson az a politika, amelyet a franciák szeretnének" - fogalmazott Le Pen, aki szerint Emmanuel Macron "mindent megtesz azért, hogy megpróbálja meghiúsítani a demokratikus folyamatot".

Miközben egyre több politikus, közéleti személyiség és szervezet szólít fel az RN győzelmét megakadályozó összefogásokra,

Le Pen szerint Emmanuel Macron "azt tervezi, hogy még akkor is, ha a nép az RN képviselőinek ad többséget, megakadályozza az RN kormányzását".

A választások első fordulóját megelőző kormányülést követően, június 26-án az államfő több magas rangú köztisztviselő kinevezését írta alá. Kinevezték többek között Párizs katonai kormányzóját, a francia légierő új vezérkari főnökét, a külügyminisztérium új európai uniós igazgatóját és három nagykövetet. Az államfő csütörtökön Brüsszelben azt is bejelentette, hogy szeretné, ha Thierry Breton maradna a francia biztos az Európai Unió végrehajtó testületében.

Ezenkívül Olivier Klein korábbi város- és lakásügyi miniszteri megbízottat a strasbourgi akadémia rektorává nevezték ki. Jean-Philippe Agresti, a választások első fordulójában alulmaradt Sabrina Agresti-Roubache állampolgársági és városügyi államtitkár férje pedig a Centre-Val de Loire akadémiai régió rektora lett. Marine Le Pen szerint

"az ilyen kinevezések célja megakadályozni, hogy (a Nemzeti Tömörülés miniszterelnök-jelöltje), Jordan Bardella úgy kormányozza majd az országot, ahogyan ő szeretné",

amennyiben a Nemzeti Tömörülés többséget szerez a nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulójában. A párt nemzetgyűlési frakcióvezetője jelezte, hogy ha pártja hatalomra kerül, visszavonja ezeket a kinevezéseket annak érdekében, "hogy kormányozni tudjon".

"Azoktól az emberektől, akik az egész világot kioktatják demokráciából, egészen elképesztő, hogy így viselkednek" - mondta felháborodva. "Nem kellett volna feloszlatni (a nemzetgyűlést)! - tette hozzá.

Eric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vitatott elnöke, aki szövetségre lépett az RN-nel, az Europe 1 rádió és a Cnews hírtévé közös műsorában úgy vélte, hogy a kinevezések jól illusztrálják az "általános pánikot" az elnöki tárborban. "Ez a vereség, de talán a tisztánlátás jele is" - tette hozzá, ugyanakkor elismerte, hogy "mindig is így történt" a kinevezésekkel.

Az RN az első fordulóbeli győzelme miatt olyan helyzetbe került, hogy a relatív többséget vagy akár az abszolút többséget is megszerezheti vasárnap.

A nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében az 577 választókerületből 306-ban mind a három nagy politikai blokk -, az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség jelöltjei - továbbjutottak a második fordulóba,

de 165 helyen a baloldal vagy az elnöki tábor jelöltjei már visszaléptek egymás javára annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét. A visszaléptetéseket kedden 18 óráig kell bejelenteni.

Jordan Bardella többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha pártja megszerzi az abszolút többséget a második fordulóban. Ebben az esetben úgynevezett politikai társbérlet alakul ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen fogja vezetni az országot.

A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez.

Marine Le Pen kedden elmondta: ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Jordella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.