Infostart.hu
eur:
364.31
usd:
313.32
bux:
149434.45
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke az olasz közszolgálati televízió, a Rai Uno Porta a Porta című műsorában Rómában 2024. június 6-án. Olaszországban június 8-án és 9-én tartják az európai parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani

Giorgia Meloni: rossz egy olyan többség az EU élén, amely törékeny

Jelentős hibának nevezte Európa számára egy törékeny politikai többség felállítását, amelynek nehézségei lesznek és nem képes szembeszállni a kihívásokkal, Giorgia Meloni olasz kormányfő az Európai Tanács ülését megelőző parlamenti felszólalásában kedden Rómában.

"Ha jó szolgálatot akarunk tenni Európának, bizonyítanunk kell, hogy tanultunk a múlt tévedéseiből, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk az európai polgárok szavazatát" - utalt az európai parlamenti (EP-) választások eredményeire Giorgia Meloni.

Úgy vélte, az európaiak "gyakorlatiasabb és kevésbé ideologizált Európát" kérnek. "Nem látom az akaratot, amely figyelembe kívánja venni a polgároknak az urnáknál kifejtett véleményét, sem az eljárási módozatokat, sem a tartalmat tekintve" - hangoztatta.

Ezzel szemben - tette hozzá - Európa jelentős hibát követ el, ha "teljesen más logikát kényszerít ki, egy olyan többséggel, amely törékeny, nehézségekkel találja majd szemben magát, és amely úgy tűnik, nincs tudatában a vele szemben álló kihívásoknak (...), vagy tisztában van velük, de más érdekeket részesít előnyben".

Giorgia Meloni a római parlament alsóházában tartott felszólalásában - Orbán Viktor miniszterelnök hétfői római nyilatkozatát idézve - azt hangoztatta, hogy az európai intézményeket az eredeti elképzelés szerint nem többség és ellenzék ellentétére építették fel, hanem semleges logikával. Hasonlóképpen a csúcsvezetői tisztségek kijelölése sem követheti a többség-ellenzék felosztást.

"Most úgy döntöttek, hogy új színteret hoznak létre, és a konszenzus logikáját a tűzhely-közeli logika váltja fel (...), melyben egy oldal dönt mindenki nevében"

- mondta Meloni. Ezt a kizárásos egyezséget a római kormány nevében elutasítottam már, és nem kívánok osztozni benne - jelentette ki.

Szürreálisnak nevezte az uniós tagországok állam- és kormányfőinek az EP-választások utáni legelső ülését, ahol "egyesek csúcsvezetői jelöltnévsorral jelentek meg, egyes pártok megállapodása alapján, és még úgy sem tettek, mintha egyeztetni akarnának a polgároktól érkező választási eredmények alapján".

"Egyetlen igazi demokrata, aki hisz a nép szuverenitásában, sem tarthatja elfogadhatónak, hogy Európában egyeztetéssel próbálkozzanak a csúcstisztségek kijelöléséről, még mielőtt a polgárok az urnákhoz járuljanak. Azután viszont csodálkozunk, hogy a polgárok számára nem fontos elmenni szavazni" - vélte Giorgia Meloni.

Hangsúlyozta: a polgárok világosan megüzenték, melyik modellt választják a "kompromisszumok Európai Uniója és a folyamatosan növekvő kihívások" megoldása között.

Giorgia Meloni az Olasz Testvérek (FdI) olasz kormánypárt és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsoport elnöke megjegyezte, hogy az EP-választás számos tagállam kormánypolitikáját bukásra ítélte. Példaként hozta fel, hogy a francia kormánypárt 16 százalékot, a német 32 százalékot mutatott fel.

Az olasz miniszterelnök 21 pontban foglalta össze a következő öt év európai kihívásait, melyekkel kapcsolatban a római kormány is elkötelezi magát.

A legelső helyre a demográfiai csökkenés megállítását tette, hangoztatva, hogy az összes többi ettől függ.

A migrációval kapcsolatban úgy vélte, hogy a múlttal ellentétben paradigmaváltás következett be, és a 27 tagállam közötti szétosztás helyett egyre nagyobb figyelem szegeződik a migráció Európán kívüli dimenziójára, ami a származási és tranzitországokkal való együttműködésre épül.

Giorgia Meloni szövetségese, a Liga párt, amely az Identitás és Demokrácia (ID) frakció tagja, arrogánsnak nevezte egyes "brüsszeli bürokraták és oligarchák" magatartását, akik "szétosztják az európai székeket, nem törődve a nép akaratával. A Liga nem támogat semmilyen szövetséget a szocialistákkal, akik az utóbbi évek gyalázatos döntéseiért felelősek, és a (Liga) alternatív lehetőségen dolgozik".

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter a V4-csúcson Pozsonyban: a V4 újra él, Európának el kell döntenie, hogy csak túlélni akar vagy győzni

Magyar Péter a V4-csúcson Pozsonyban: a V4 újra él, Európának el kell döntenie, hogy csak túlélni akar vagy győzni

A Visegrádi Négyek szövetsége újra él – ez a közös üzenete Robert Fico szlovák, Donald Tusk lengyel, Andrej Babis cseh és Magyar Péter magyar miniszterelnök pozsonyi V4-csúcstalálkozójának, amelyen részt vesz az EU soros elnökségét betöltő Írország kormányfője, Micheál Martin is. Magyar Péter elutasította, hogy Európa ideológiai kérdések megvitatásával töltse az idejét, a gyakorlati megoldások keresésével lehet szerinte profitálni. Amit a V4-ek vállalnak, szerinte keresztül fogják vinni.

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
„Ha nem tudod kikalapálni a saját kardodat, nincs kardod” – Európa technológiai függése már stratégiai kockázat

„Ha nem tudod kikalapálni a saját kardodat, nincs kardod” – Európa technológiai függése már stratégiai kockázat

A mesterséges intelligencia már nem csupán technológiai lehetőség, hanem stratégiai kérdés a magyar és európai vállalatok számára – derült ki a 64. Közgazdász-vándorgyűlés panelbeszélgetéséből. A szakértők egyetértettek abban, hogy az MI jelentősen növelheti a termelékenységet, ám a sikeres alkalmazáshoz nem elég maga a technológia: szervezeti átalakulásra, mély szaktudásra és átgondolt üzleti modellre is szükség van. Éles vita bontakozott ki a külföldi technológiai szolgáltatóktól való függés kockázatairól, miután az európai adatközponti kapacitások mintegy 85 százaléka amerikai kézben van. A résztvevők szerint Magyarországnak és Európának nem a legnagyobb MI-modellek lemásolását kell célul kitűznie, hanem a speciális tudásra épülő alkalmazásokban és a stratégiai függőség csökkentésében kereshetik a kitörési pontot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×